Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913

A pécsi gimnázium története

miára is figyelmet kell fordítanunk azon közvetett kapcsolat folytán, amelyben a két iskola állott egymással. Alig hunyja le a szemeit II. József, a Helytartótanács nagy eréllyel fog hozzá, hogy az ő szerencsétlen pedagógiai kísérleteinek romjait eltakarítsa s az ország minden részéből feléje tátongó sebekbe orvosságot csöpögtessen. Erre a gyógyító eljárásra — sajnos — a pécsi akadémiai ifjúság is nagyon rászorult. Igen jellemző vonásokat tüntet elénk e téren a veszprémmegyei Karok és Rendek egy emlékirata, amelyben avval a panaszszal fordulnak a Helytartótanácshoz, hogy a pécsi és pozsonyi akadémiákba küldött ifjak nagy vallási s erkölcsi durvaságot hoznak onnan magukkal. Kételkednek az Isten létében, haszontalannak tekintik a vallást, vitatják a lélek anyagi mivoltát s az érzéki hajlamok kielégítését minden irányban megengedettnek tekintik. Ilyen tanokat hirdetnek a tanáraik.' Ebben a szellemi s erkölcsi millíeuben jóformán eredménytelenül hangzik el a Helytartótanács jóakaró szózata, amelyet 1791. okt. 9.-én intéz az összes akadémiákhoz s amelyben a nevelés ügyének a régebbi alapokra való visszahelyezését sürgeti: a szentségekhez való gyakori járulást, a sz. mise s a sz. beszédek hallgatását; színházak, táncmulatságok kerülését stb. Kelemen Imre, pécsi tankerületi helyettes főigazgató leveléből megállapítható, hogy az akadémiai tanárok — a beküldött jelentések szerint — képtelennek tekintik magukat az ifjúság erkölcsi életének ellenőrzésére s megjavítására. Nem bírnak a részben általuk is felidézett szellemekkel, ami miatt egyébként a város erősen megsülyedt erkölcsi színvonalára hárítják a felelősséget.

2 A király a veszprémiek emlékiratát komoly figyelemre méltatja s a vádak mibenlétének tisztázása céljából vizsgálatot rendel el az egész pécsi tankerületben ... A később felmerült súlyos botrányok betetőzik az elégületlenség mértékét s döntő érveket szolgáltatnak már a veszprémi emlékiratban kifejezésre juttatott azon vélemény jogosultságához, hogy a bajok gyökeres orvoslása az akadémiának a pécsi környezetből való kiszakítása s Győrbe való visszahelyezése leszen, ami 1802-ben be is következik. Ez a változás nem csupán Pécs városát, de a benne működő archigimnáziumot is nagyon érzékenyen sújtotta. Minthogy a Ratio educationis XI. §-ának szelleme azon várost, ahol akadémia van, az illető tankerületnek mintegy a szíve, központja gyanánt kívánja tekinteni, a főigazgatónak is Győrbe kellett költözködnie. 1 Főgimn. L. 1793. nov. 29. Helyt. 2 V. ö. U. o. 1792. jan. 7. Helyt.