Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913

A pécsi gimnázium története

földmívelő, vagy ipari foglalkozás, az asztalos-, vagy kovácsmesterség, az ügyvédi, vagy orvosi gyakorlat fölött lebegő alapeszmék megtestesítésére kell törekednie. Ha az utilitarizmus aránytalanul nagy teret foglal el az iskolák rendszerében, a szellem általános alaki műveltsége, az érdek nélküli szemlélődések, az ethikai és eszthetikai eszmények, amelyek a szellemek s szívek nemességét vannak hivatva fokozni, oly veszteséget jelentenek a társadalomra nézve, amelyet ki nem pótol semmiféle ismeretanyagnak gazdag nyeresége.

1 Ugyanazon gyakorlati szempont magyarázza meg azt a jelenséget, hogy a tantárgyak egész nagy csoportja vonul be az iskola oktató-rendszerébe. A hazai történelem, a számtan, a földrajz, a rajz, a zene, a geometria, a gyorsírás, a doppia (könyvvitel), az elemi gondolkodástan, a természetrajz, a természettan, az újságolvasás, a természetjog, a magyar szokásjog, a magyarországi latinság nyernek honossági jogot a Ratio studiorum tantárgyai mellett a gimnáziumokban. Ha valaki a mai élet niveaujáról vizsgálja ezt a tervet, örvendezve fogja megállapítani, hogy ezen időszak mennyi modern eszmét vet bele egyszerre a nevelő-oktatás földjébe. Hisz íme, a mai realisztikus irányzat legvérmesebb reményei valósulnak a Ratio educationísban! Nem szabad azonban feledni, hogy ez a rengeteg ismerethalmaz egy öt osztályú középiskola szellemi terhét képezte abban az időben. A gyakorlati élet zűrzavaros hullámai, amelyek II. József idején árasztják el a magyar szellemi életet, nyugodt érvényesülést nem engedhettek ennek az egyszerre nagy éhséget kielégíteni akaró tantervnek. De a pszichológiai megfontolás így is biztos úton elvezet bennünket az eredményt tekintve ama közmondás értelméhez: Le plus sűr moyen de ne rien obtenir, c'est demander trop, A mai nyolc osztályú iskolák kisebb terheltsége s a kapcsolatos sikertelenség eléggé elárulják, hogy a középiskolákkal szemben támasztott igények gondos revízióra szorulnak. Sok csalódás vezetendi reá egykor a reális pedagógiát arra a gondolatra, hogy a szellem formatív képzését nem a nagyszámú ismeretágak gyümölcseinek en passant történő megízlelése fogja eszközölni, hanem valami abból a régi alapelvből: Non multa, sed multum. 1777. okt. 24.-én érkezett meg Pozsonyból Hersching Dániel, volt Jézus-társasági szerzetes, később királyi könyvvizsgáló

2 s a pozsonyi archigímnázium igazgatója, akit a király a pécsi archigimnázium élére állított a plébánossá lett Faitser Ferenc helyett.

3 Erre az 1 V. ö. Bigot: Questions d'enseignement secondaire, Paris, 1886. Préface, p. VIII. 2 V. ö. Püsp. L. Litt. Ep. Vol. 1774 7., pp. 24 5; p. 103. 3 Főgimn. L. 1777. aug. 25. Helyt.