Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913

Iskolai közlemények az 1913/1914. tanévről - IX. A tanintézet 1913 — 1914. évi története

újhodás kora irodalmunkban" cimmel. Sajtó alá rendezte „Összefogl. Magyar Irodalomtörténet" c. művének negyedik kiadását. Kinizsyné Magyar Benignáról életrajzi adatokat közölt a „Budapesti Hirlap"ban. A Nemzeti Szabadtanítás keretében sorozatos előadásokat tartott az esztétika köréből. A „Magyar Néprajzi Társaság" pécsi gyűlésén előadást tartott a magyar népballadáról. A „Pécsi Naptár"-ba cikket közölt „Baranyai népmondák és babonás szokások" címen. Nov. 5-én, szent Imre ünnepén beszédet intézett az ifjúsághoz, melyet ezen Értesítő-ben közlünk. Ezenkívül több cikket irt a helyi lapokba. Börötzffy Károly rajztanár a Nemzeti Szabadtanítás keretében dec. 16. és 19.-én Pécsett, 21.-én Eszéken előadást tartott Rembrandt művészetéről. 5. A tanulók vallás-erkölcsi állapota. A tanári kar ama tudatban, hogy az ifjú sarjadék van hivatva arra, hogy a keresztény társadalomnak egykor oszlopos, erős támasza legyen; hogy a keresztény restauráció munkáját folytassa és befejezze: főtörekvésének és legfontosabb kötelességének tartotta az ifjúságot az isteni félelemben, a vallásos szellemtől áthatott, alkuvást nem ismerő életelvekben nevelni. A vallás megnemesíti a szívet, fegyelmezi az akaratot, felébreszti és megerősíti a kötelességérzetet, megvédi az erkölcsök tisztaságát. Csak a vallás-erkölcsös meggyőződés lehet alapja az egyéni és társadalmi boldogulásnak, a haza üdvének és felvirágoztatásának. E szent meggyőződés töltötte el a tanári kar minden egyes tagját és lelkesíti nehéz munkájában. E meggyőződéstől vezettetve arra fordította minden figyelmét nemcsak szóval, de példaadással is, hogy a gondjaira bízott ifjúság lelkének nevelése és szellemének fejlődése a Krisztus szellemében történjék. Ezért intézetünk nemcsak a vallástanításnak, vallásos nevelésnek adta meg méltó helyét munkájában, hanem az egész intézet szellemében, a többi tárgyakban és ügyességekben is iparkodott kiemelni azokat az etikai mozzanatokat, amelyek az embert Isten létére, tökéletességére, az iránta és a világgal fennálló kötelmeinek teljesítésére figyelmeztetik, a kath. ifjúságot hitének vallásában és gyakorlásában a jövő életküzdelmek közt reá várakozó megpróbáltatások elviselésére képesítik s amelyek megóvják attól az Isten nélküli modern tudománytól, mely a felkorbácsolt élvezetvágy, az emberben felszabadított állat, a féktelen önzés fegyvereivel tör a legdrágább kincsünkre : hitünkre, magyarságunkra, fennmaradásunkra. A vallás-erkölcsös szellem ápolására intézetünk felhasznált minden módjában álló eszközt és példa, szó, alkalomnyújtás által igye-