Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1912

Visszapillantás a pécsi ciszt.-r. főgimnázium Faludi-Önképzőkörének ötven éves történetére

6 A következő években 1866-ig zavartalanul folyt a munkásság Kajdi igazgató bölcs vezetése alatt. A Kör tagjai komolyan törekedtek a kitűzött célt megközelíteni munkásságuk hármas irányával, mely a nagygyűléseken, közgyűléseken és bíráló választmányok ülésén nyert kifejezést. A nagygyűléseken az elnök vezetésével a jegyzőkönyveket olvasták fel és hitelesítették, a tisztviselők beadták jelentéseiket és indítványokat tettek, melyek élénk eszmecsere után, határozatba mentek vagy elvettettek. A közgyűlések főprogrammja a jelesebb irodalmi termékek felolvasása volt. Ugyanitt léptek fel a szavalók is, kik felett mindenki elmondotta észrevételeit s a legkiválóbbakat rögtön jutalmazták. A biráló választmányok gyűlésein a beérkezett művek felett mondtak biráló véleményt, melyet a választmány szavazással döntött el. Önképzőkörünk legrégibb működésének irányzata éppen nem olyan egyoldalú, mint azt kezdetlegességénél fogva gondolhatnók ; találkozunk lirai és elbeszélő költeményeken kivül történelmi, esztétikai, etikai, vallási, társadalmi munkával és műfordításokkal. A munkásság fokozottabb kifejtésére nagy hatással voltak a kitűzött pályadíjak, melyek közül mint legtekintélyesebbet kell kiemelnünk azt a 4 aranyból álló pályadijat, melyet a Pécsi Nemzeti Kaszinó a legnagyobb magyar halála emlékére alapított s amelynek elnyerése ma is legnagyobb ambíciója minden ifjúnak. Lelkes szavakkal irják jegyzőkönyvükbe irodalmi működésük célját; „A hit, haza eszményképünk, az egyház és kedves hazánk teszik kiindulási pontunkat és törekvésünk végcélját s bár az ellenséges ember konkolyt hinte vetésünk közé (nincs megemlítve kire céloz), kitéptük azt közakarattal, s a haladás jelszavát irtuk a még eddig igénytelen lobogónkra. Élni akarunk az élőkkel, hatni a haza közjavára ifjú erőnkkel; élni akarunk, nehogy életünk gyöngykoszoruját a feledés gyászfátyola boritsa be. Isten segedelme csak úgy fogja kísérni ügyekezetünk, ha igaz magyar ifjak leszünk." Ez a szellem hatja át az Évkönyveket is, melyekből elég, ha csak néhány legkiválóbb munkát említek. Ilyenek : Nápolyi Johanna, irta Zittl Róbert; A hazaszeretet áldozatai, írta Benők Ferenc, folytatta a következő évben Horváth Károly; Zách és leánya, irta Pranthner Ferenc ; Az olympiai játékok, irta Sipőcz László ; A két Beatrix, irta Beksics Gusztáv. De sokat lehetne még megemlíteni abból a 957 műből, mely rövid öt évenbelül Kajdi igazgató bölcs vezetése alatt a biráló-bizottság rostája alá került, Elég volt néhány esztendő ahhoz, hogy az önképzőkör nemcsak eredményes munkásságot fejtsen ki s ezáltal létjogát igazolja, hanem