Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1911

26 sének első feltétele: a tanárképzésre. Elődjének igen nagyjelentőségű alkotása e tekintetben a budapesti hittudományi és tanárképző intézet. Vajda Ödön kormányzó bölcsesége és atyai szívének melege fejleszti tovább és kitűnő kezekre bízván vezetését, virágoztatja a „novella plantatio"-t, amelynek ma már Bernardinum a neve. így éri el azután aránylag igen rövid idő alatt, hogy rendjének intézeteit még a törvény követelte létszámon felül is elláthatja képesített tanárokkal. A munkakedv folytonos fokozásának eredménye, hogy a tanári oklevélen kivül egyre több rendtag szerzi meg a doktori fokozatot is. A jogosult ambícióknak nemhogy szárnyát szegné, de áldozatok árán is kész azokat előmozdítani. Akik a tudományok művelése és az irodalmi munkásság terén akarják érvényesíteni képességeiket, mindig számíthatnak úgy erkölcsi, mint anyagi támogatására. A közoktatásügyi kormány által időről-időre szervezett továbbképző tanfolyamok, majd a Görögországba, Olaszországba, Egyptomba rendezett tanulmányútak résztvevői között mindig vannak ciszterci tanárok. Egyáltalán mindig szívesen részesíti segítségben azokat, akik ismereteik gyarapítására az iskolai szünetek alatt tanulmányútakat akarnak tenni, vagy pedig tudományos kutatások céljából fel akarják keresni a hazai és külföldi könyvtárakat, levéltárakat. Az ő nevéhez fűződik a kezdeményezés dicsősége a rendtagoknak külföldi egyetemeken való továbbképeztetése terén is. És hogy a rend egyes tagjai a középiskola fölé emelkedve, magasabb munkakörben szerezhetnek dicsőséget a ciszterci névnek, azt saját egyéni kiválóságuk mellett nem kis részben köszönhetik apátjok emelő kezének. A nagy eredmények között, amelyek Vajda Ödön két évtizedre terjedő kormányzásához fűződnek, nagyon számbaveendő az is, hogy kiemelte rendjét ama szűkebb keretek közül, melyekbe azelőtt a a viszonyok szorították. Nagyrészt az ő érdeme, hogy ma a cisztercitákat és munkájokat nemcsak intézeteik székhelyein ismerik és becsülik, hanem országszerte. A magyar történelem egykori lelkes tanárának alighogy elfoglalja apáti székét — gondja van rá, hogy a magyar ciszterci apátságok története elkészüljön. Mikor felfedezi szerzetes fiai között azt, akit saját lelkesedése is ösztönöz, szellemi kiválósága pedig képessé tesz a nagy munkára, örömmel karolja fel és támogatja nemes törekvésében. így lát napvilágot Békefi Rémig tollából A pilisi apátság története két hatalmas, szépen kiállított kötetben (1891. és 1892.), majd nemsokára A czikádorí apátság története (1894.). Mivel a nagy munka, amely szinte egy egész emberélet tevékenységét kívánja, hazánk ezeréves fennállásának dicsőséges ünnepére nem készülhetett el, felmerült a rendi kormánytanácsban egy olyan emlékkönyv eszméje,