Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1910
Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből
Micsoda csekélység ezen 5200 km. mellett a 690 m! Ma a hozzánk legközelebbi állócsillagnak, az « Centaurinak távolságát tekintenénk az állócsillagok átlagos távolságának, és naprendszerünk nagyságát rendszereik átlagos nagyságának, akkor a méreteket a fentebbi arány szerint kisebbítve, Földünk felületén 20 naprendszert helyezhetnénk el. Egy jutna az északi, egy a déli pólusra, öt az északi és öt a déli 45. szélességi körre és nyolc az egyenlítőre. Húsz F4 km. átmérős kör volna tehát a Föld felületén lefoglalva. Ha még egyet a Föld középpontjába is tennénk, huszonegy állócsillagot helyeztünk volna el bolygóival együtt a térnek Földünk térfogatával egyenlő nagyságú részében. Némi fogalmat akar adni e kép a csillagok térbeli eloszlásáról és egyúttal a mi parányiságunkról. Mivé törpül Földünk és mivé törpíilünk mi a tér és az idő mérhetetlenségének szemlélésekor! A fényt, amelyet naprendszerünk a csillagoktól kap, 320 elsőrendű csillag megadná és a vonzás, amelyet a csillagok összesége naprendszerünkre gyakorol 320 elsőrendű csillag vonzásával egyenlő, amelyek átlagosan egy millió földtávolságban volnának Napunktól. A hatás tehát, amelyet a csillagok naprendszerünkre gyakorolnak, oly megbecsülhetetlenül kicsiny hogy szinte hajlandók vagyunk elhanyagolhatónak mondani és a naprendszert úgy tekinteni, mintha csak magánosán, csak saját belső erőinek alávetetten lebegne a térben. De a természttudomány óvatoságra int. „Az egészséges ember pajzsmirigyében 0.17 milligramm arzén fordul elő. E csekély mennyiség jelenléte, mely a test súlyának körülbelül négyszázmilliomod részét teszi ki, szükségesnek látszik az egyén jó egészségére.“1 Ha azok a legerősebb messzelátóval se látható csillagok hatnak a fotográfiái érzékeny lemezre, ki tudja, nem sugárzanak-e ki előttünk ismeretlen, de a szerves világ életére fontos energia-fajtákat. A tejút széléről — úgy sejtjük — 15 ezer év alatt ér hozzánk a fénysugár. Ha naprendszerünket csak 15 millió évesnek vesszük is, az a csillagtalan köz, amely csillagrendszerünket a legközelebbi, mondjuk, vele egykorú szomszédjától elválasztja, ezerszer szélesebb, mint tejútrendszerünk legmesszebb tevő csillagának távolsága. Az atomokat, a molekulákat, a naprendszer tagjait, az állócsillagok rendszereit méreteiknél jóval nagyobb közök választják el egymástól. Ez a törvény, úgy látszik, érvényesül a csillagrendszerek világában is. * * Lesújtják bár a tejútrendszer dimenziói az emberi észt, mégis csak végesek és az egész rendszer, mint jelentéktelen töredéke a mindenség- nek csak kicsiny sziget a tér mérhetetlen mélységeit kitöltő éteroceánban. De nincsen semmi okunk, nincsen semmi jogunk arra, hogy a Teremtő mindenhatóságát a mi csillagrendszerünkre korlátozzuk. A világtér ama távoli részeiben, a honnét a fénysugár még nem jutott el hozzánk, vagy vándorlása közben elfáradtan kialudt, miért ne volnának új tejútak és azokon túl ismét újak. 1 Than Károly: „Az elméleti chemia újabb haladásáról.“ Budapest, 1904-. 104. 1,
