Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1909

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

30 kövét sem érintette meg és talán már építésének megkezdése előtt elporladozott.«

1 Az édesanyai könnyekben a chemikus csak oxigén, hidrogén és még néhány más elem vegyületét látja. Es azok a könnyek nem jelentenének semmi mást? Aki a természet magasztos jelenségein elgondolkozott, érezte, hogy tömegből, erőből és energiából — ezek a természettudományok szögletkövei — a nagy természet meg nem magyarázható. Létének oka rajta kívül van. A természet örök gondolata az örökkévaló Istennek.

2 Ez Isten létének kozmológiai bizonyítéka. Erejét a természettudományok haladása nem gyengítette. A szinte kiszámíthatatlan lehetetlenségekkel szemben miféle szerencsés véletlen kényszerítette volna az őskhaoszt, hogy kozmosszá alakuljon. Kivételesen szerencsés vak véletlenből származtatni a világot nem lehet tudományos eljárás. Értelmes voltunk tiltakozik ellene. Isten létének kozmológiai bizonyítékához társul a teleológiai. A természetben csodálatos szépséggel, megkapó célszerűséggel: hármoniával találkozunk. A kísérletek, hogy ezen fönséges hármoniát mechanikai uton megmagyarázzuk, kivétel nélkül hajótörést szenvedtek. A szerves természet tele van a célszerű berendezettség csodálatos jelenségeivel. Itt csak az anyagcserét említjük fel.

3 A szerves világ két országának : az állatországnak és a növényországnak biológiai kölcsönösségét »a természetnek ezen áhítatot ébresztő, csodálatos, magasztos berendezését,« mellyel mind az állat-, mind a növényország szükségletei kielégítődnek, miféle természeti okokkal magyarázzuk"? Nem voltak elégségesek ezen kérdés megoldására az emberi művelődés eddigi századai. Hogy valamiféle szerencsés véletlennek szülötte legyen, olyan magyarázat, mely szinte fellázítja értelmünket. Az anyagcserét azok közé a jelenségek közé sorozzuk, melyek rákényszerítik az embert Spencer H. vallomásának ismétlésére: »A titkok közepette, melyek annál nagyobbak lesznek, minél többet gondolkodunk róluk, fennmarad az az egyetlen bizonyosság, hogy mindig egy végtelen és örök erély van körülöttünk, melynek létét köszöni minden e világon,«

4 Mi, hívő emberek az erély helyébe Isten nevét tesszük. És ezt Spencer H. nem veheti tőlünk rosz néven, mert, hogy micsoda az a végtelen, örök erély, mely mindeneknek teremtője és fenntartója, nem tudná nékünk megmondani. Csak a magát Istenen túltenni-akarás szenvedélye ragadhatja az embert ilyen mondásokra. Lord Kelvin szerint a szabad akarat hatalmának bizonyságai ezek. (Term. tud. Közi. 1894. 589. 1.) A kozmológiai és a teleológiai bizonyítékok igazolják, hogy a természettudományi gondolkodás nem zárja ki a hitet, sőt ellenkezőlég megkívánja azt, ha csak e világon mindent, még az emberi értelem legmagasabb 1 V. ö. Sír Oliver Lodge

: Leben und Materie. Berlin. 1908. 102. 1. 1 U. o. 103. 1. 3 Lásd 10. 1. Jegyzet. 4 Spencer H.: Pillantás a vallás múltjára és jövőjére. Budapesti Szemle. XXXVIII. k. 32. 1.