Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

messzelátón is a Mars olyannak mutatkoznék, a minőnek 5500 kilométer távolságból szabad szemmel látnók. A mondottakból eléggé érthető, hogy a Marsbeli szerves lények létezésének kérdése is még ez ideig felelet nélkül maradt, arról pedig, hogy a Marslakókkal bármiféle összeköttetésbe lépjünk, hacsak a fantázia csapongására nem akarunk hagyatkozni, gondolnunk sem szabad. »Ez a kérdés nem tartozik a csillagászat feladatai sorába, és nincs is reményünk, hogy a csillagászat valaha a megoldás révébe juttassa A csillagász nem pazarolhatja erejét oly dolgokon való ábrándozásra, melyekről mit sem tudhat meg soha, és azért a világok sokaságának ügyét átengedi másoknak, kik abban a hiszemben élnek, hogy nálánál e kérdés megoldására illetékesebbek«.

1 De amikor a tudomány megvallja, hogy az élet nyomainak kutatására a csillagok világában nem vállalkozhatik, mert e probléma megoldására képtelen, egyúttal pálcát tör a kozmozoák elmélete fölött is. Évszázadok óta barangolja a kutató emberi szellem a csillagos ég végtelenségeit, keresi, vannak-e másfelé is testvéreink, és kutatásai arról győznek meg bennünket, hogy »a mindenségnSk súly és nagyság szerint ítélve jelentéktelen, de a Teremtő szándékai szerint Ítélve kiváltságos pontján lakunk.«

2 * * * 4. Az életnek minden, még legegyszerűbb tüneménye is, nyilvánuljon bárhol és bármiképen, a protoplazmához, ehhez a csodálatos és rejtélyes félfolyékony, nyálkás anyaghoz van kapcsolva, mely idegek nélkül érez, izmok nélkül összehúzódik. Lényege szerint a fehérje-félék csoportjába tartozó anyagból áll.

8 Nevét Mohi H. botanikus ajánlatára kapta. A protoplazma nem vegyület, hanem vegyületekből fölépült szerkezet.

4 A chemikusnak sikerülhet néhány alkotó molekulájának előállítása, de az egész szerkezet előállítására és következőleg az élő és az élettelen világ között levő választófal lerombolására nincs kilátása.

5 A protoplazma összetételéről és szerkezetéről szóló újabb nézetek hét kategóriába oszthatók. (Term. tud. Közi. 1892. 156.1.) A protoplazma a biológiai elméletek középpontja. E középpontból kiindulva 1 Newcomb S.: A csillagászat feladatairól. Term. tud. Közi. 1898. 481. 1. 2 Proctor R.: Más világok mint a mienk. Ford. Császár K. Budapest. 1875. 8. 1.; Perényi V.: Földünk kedvező helyzete a naprendszerben. Term. tud. Közi. 1891. 358. " Waldeyer V. már idézett előadása. Term. tud. Közi 1877. 151. 1. 4 Dr. Entz G : A protoplazma szerkezete. Pótfüzetek, 1892. 210. 1. r' Roscoe E. H.: A chemia haladása az utolsó 50 év alatt. Term. tud. Közi. 1888. 186. 1.; Dr. Ilosvay L.: A szerves chemia némely sikerei és sikertelenségei. Term. tud. Közi. 1908. 657. 1.