Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

majdnem semmi. Megértjük belőle, hogy a célszerűtlent kizárja (ugyan nem minden esetben), de nem értjük meg, hogyan hozza létre a célszerűt. Okát adja a silányabb generáció pusztulásának, de nem mondja meg, a fönnmaradott hogyan szerezte tökéletességeit. Azon jelentéktelen változások, amelyekkel a természetes kiválógatódás dolgozik, a létért való küzdelemben még nem hasznosak, ezért érthetetlen fokozódásuk. »Természettudományos elmélet talán még sohasem részesült oly sokféle és gyakran homlokegyenest ellenkező megitélésben, mint Darwin biológiai magyarázata.« »A darwinizmus értékéről táplált vélemények fölöttébb eltérők és tagadhatatlan, hogy mai nap nem egy jónevű búvár fordult el a darwinizmustól. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy a köztudatban mindinkább meggyökeresedik az a nézet, mintha Darwin eszméi már túlélték volna magukat. A higgadtabban itélő szakférfiak sorában is sok szó esik a darwinizmus válságáról és nem csekély ama búvárok száma sem, akik már a halálharangot kongatják fölötte.«

1 Hazánk első zoológusa, dr. Entz Géza is, mikor belátta, hogy az alakés a színmajmolásnak (mimicry), amit a természetes kiválógatódás legkiválóbb bizonyítékaként hoztak föl, a természetes kiválógatódás tana megnyugtató magyarázatát adni nem birja, »bánatos érzéssel«

2 bár, de elhagyta darwinisztikus álláspontját

3 és 1907-ben már azt irja róla, »hogy a létért való küzdelem kiválogató hatását és az apró módosulások értékét (biológusok, szociológusok egyaránt) a tudományos megismerés rovására hosszú ideig túlbecsülték. ... Ez a nagyon tetszetős, csábító magyarázat ama tévedések egyike, amelyek azon utat jelzik, amelyen a tudomány az igazság keresésében haladt.«

1 1 Dr. Méhely L.: Az élettudomány bibliája. Term. tud. Közi. 1909. 212.,'213.1. 2 Dr. Entz G.: Az állatok szine ós a mimicry. Term. tud. Közi. 1904. 297. 1. 3 Francé R.: Lamarck elméletének hatása az újabb élettudományban. Pótfüzetek. 1908. 116. 1. 4 Dr. Entz G.: A fény és hő hatása az állatvilágra. Term. tud. Közlöny 1907. 570. 1. Érdekessége miatt megemlítem, hogy Margó Tivadar, aki Entz Gézának a budapesti tud. egyetem zoológiai katedráján közvetlen elődje volt, még azt tanította, hogy a „létért való küzdelem a legnagyobb és leghatalmasabb természettörvények egyike, mely uralkodik az összes szerves világ fölött." (Margó T.: Darwin és az állatvilág. Term. tud. Közi. 1869.244. 1.) Kriesch János pedig ki a budapesti József-műegyetemen volt Entz Géza előtt a zoológiának a tanára így ír: „Az emberek ős nemzői a létórti küzdelemnek alá lévén vetve, a természetes kiválásnak megszeghetetlen törvényét követték." (Term. tud. Közlöny. 1871. 336. 1.) A tudományos felfogásnak ez a gyors változása is csak azt igazolja, hogy „oly keveset tudunk a természetről, hogy minden pillanatban készeknek kell lennünk túladni mindazon, amiről azt hittük, hogy valóságos ismeret." (Muir Pattison. Term. tud. Közi. 1878. 457.).