Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

a természettudományt egyaránt foglalkoztatja.«

1 És ez a találkozó pont ütköző ponttá válik, mihelyt bármelyikük akár előítéletből, akár félreértésből átlépi illetékességének határait. A természettudomány rendesen akkor jut ellenkezésbe a hittel, ha oly térre lép, amelyen már semmiféle ellenőrző, semmiféle útmutató észlelettel, kisérlettel nem rendelkezhetik. Nem a természettudománynak igazai, hanem csak hipotézisei keverednek harcba a vallással. Az élet keletkezésére fölmerült elméletek, legyenek bármennyire gyarlók, szinte egyértelműen a természetfölötti származás ellen való tiltakozásban keresik tudományos voltuknak bizonyítékát. De szükséges-e a tudománynak ilyen vad szertelenségekbe csapnia ? »Ha található valószínű megoldás, amely a természet rendes folyásával megegyezik, úgy nem kell segítségül hívni a teremtő hatalom rendellenes cselekvényeit«.

2 Thomsonnak (Lord Kelvin) ezt a felfogását osztania kell minden hívő, minden kath. embernek. A kath. egyház is ezt vallja: »Miracula non sunt multiplicanda«. Arra való az értelem, hogy az okok láncolatán törtessen előre. Az utolsó ok: a jó Isten akarata a végtelenben van; megközelítésére az örökkévalóság se lesz elegendő. A Teremtőben való hit nem lehet a szellem pihenője, nem szabad annak lennie. »Legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok«. Korlátolt felfogásra vallana, ha ezt a parancsot az értelem tökéletesedésére is nem értenénk. Míg azonban őstennődéssel, kozmozoákkal, tűzből támadt protoplazmával stb. akarja a tudomány a természet legbámulatosabb és legtitkosabb jelenségét: az élet eredetét megmagyarázni, még ha szászor mondja is A Műveltség Könyvtára, »hogy a legrégibb spekuláció nyilván egyszerű naivságánál fogva a tudományos körökön kivül itt-ott még ma is hitelre talál«,

3 osztjuk Cotta nézetét: »Valamint a Föld tömegének első eredete, úgy a szerves lények keletkezése is megfejthetetlen talány, melynél csak egy Teremtő kifürkészhetetlen hatalmára hivatkozhatunk«.

4 »Van valami fönség, mondja Darwin is, ama nézetben, hogy az élet a maga különböző erőivel együtt eredetileg csak egynéhány, vagy csak egy alakba leheltetett a Teremtő által«.

5 Az élet eredetét Teremtő nélkül megérteni lehetetlen. A szervetlen anyag csupán a szervetlen anyagot mozgató erők (fizikai és chemiai erők) közreműködésével szerves életté ki nem alakulhatott volna soha. 1 Dr. Mihálkovics Géza i. b. 562. 1. 2 Thomson W. i. b. 61. 1. 3 A Műveltség Könyvtára. V. (Az élők világa). 51. 1. 4 Idézi Büchner L.: Erő és anyag. 64. 1. 5 Darwin Ch.: A fajok eredete. II. 326. és 333. 1.