Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

legalább lényegesebb vonásokban nem különböznek a földi szerves élet létföltételeitől. A képzelet tündérmeséket szövő csapongásának, amivel pl. Flammarion Urániájában találkozunk, tudományos kérdésekben nincs jogosultsága. A szerves élet föltételei : a levegő, a víz, a hőnek és a fénynek bizonyos foka. Ezek nélkül szerves életet itt e Földön nem gondolhatunk. Az égi testek felületének részletesebb kutatásáról óriási távolságaik miatt, bármennyire fejlett is manapság a messzelátók technikája, csak a naprendszerünkön belül lehet szó. De még a naprendszer határain belül is az Uranusnak és a Neptunusnak távolsága a Földtől olyan nagy, hogy legerősebb messzelátóink se jogosítanak fel arra, hogy még csak szóvá is tegyük, lehetséges-e rajtuk a szerves élet. A Saturnuson és a Jupiteren még alighanem a földi fogalmakat meghaladó hőfok uralkodik, és nem lehetetlen, hogy légkörüket oly sűrű és forró gőzburkolat alkotja, amely a szerves élet lehetőségét kizárja. Ezen négy nagy bolygónak valószínűleg még nincsen semmiféle folyékony vagy szilárd felülete, amit a szerves élet megkívánna. Csekély fajsúlyúkból azt következtethetjük, hogy még teljesen gázneműek. A Merkur és valószínűleg a Venus is a fejlődés annyira előre haladott állapotában van, hogy rajtuk már a nappal és az éjjel nem váltakozik. A Merkur mindig ugyanazon oldalát fordítja a Nap felé. Felületének egyik részén állandóan nappal, a másikon állandóan éjjel van és csak a nappali és éjjeli rész határán van keskeny öv, amelyen a tengely hajlása miatt a nappal és az éjjel váltakoznak.

1 A Venus még forog tengelye körül, de forgása igen lassú és forgásideje a keringésidejétői, azaz mintegy 225 naptól, legfeljebb 30 napban különbözik.

2 Ezen forgásviszonyok következtében a Merkúrnak és a Venusnak a Nap felé fordult oldalán állandóan perzselő, talán többszáz fokos meleg, a világtér felé fordulton pedig dermesztő hideg uralkodik. Ha megvalljuk, hogy a kis bolygók felületéről semmit sem tud a tudomány, naprendszerünkben is csak egy égi testről: a Marsról mondhatjuk, hogy alkalmasnak mutatkozik arra, hogy rajta élő lények legyenek. A Mars légköre oly kék, oly átlátszó és talán összetételére is olyan mint a Földé, de jóval magasabb, ritkább és tisztább. A Marson ritkán felhős az ég. Ritka ott a csapadék és drága dolog a víz. A Föld felületének majdnem s/'

4 részét víz borítja, a Marsénak csak L/.

t—ét. Napja közel akkora mint a Földé, esztendeje majdnem kétszer akkora. Felületén világos helyek és sötét foltok láthatók. Sarkainak fehérsége télen nagyobbodik, nyáron kisebbedik. Konti1 Csopey S.: A Merkur keringése és alkotása. Term. tud. Közi. 1891. 29. 1. 2 Term. tud. Közi. 1891. 321. 1.