Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1908

Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből

mélyére tekintünk, mondja Tyndall, azt látjuk, hogy az élet a mult homályában a mindenható anyagi elemek méhéből egy megoldhatatlan titok működése útján válik ki.«

1 Dr. Entz Géza talán e megoldhatatlan titkot igyekszik velünk megismertetni, mikor ezt irja: »Hő és fény azok az erők, amelyek az élet szikráját meggyújtották és mindaddig, mig a Nap ki nem alszik, lobogva is tartják.«

2 A Műveltség Könyvtárának II. kötetében (Az ember) meg ezt olvassuk: »Soha senki sejtet keletkezni másból, mint másik élő sejtből, nem látott. . . Szabad sejtképződés Földünk felületén minden valószinűség szerint évmilliókkal előbb sem volt. . . Gsak azután kezdődhetett az élet e Földön, miután már annyira lehűlt, hogy a viz lecsapódott rajta . . . és keletkezése nem a véletlen eredménye. Szükségszerű következménye bizonyos ismeretlen föltételeknek és vegyületeknek.« (Pékár Gyula. 118—120. I.) Az őstermődés az orvosi tudománynak a sterilizálásra vonatkozó nagy eredményei alapján teljesen kizártnak tűnik fel. Az egész modern bakteriológia az őstermődés és hozzátehetjük, a kozmozoák

3 tagadásán épül föl. A modern államok összes egészségügyi intézkedéseit csúffá tenné egy szerencsésen a Földre jutott rossz indulatú kozmozoa vagy őstermődés útján létesült rossz indulatú bacillus. És ha mégis nyugton alszunk, ez arra vall, hogy a kozmozoákban és Pasteur kisérletei után az őstermődésben nem hiszünk. Pasteur 1857-ben, 35 éves korában az »école normale supérieure« igazgatói állására kapott meghívást Párisba. Itt saját költségén rendezte be szerény laboratóriumát, — a miniszter a kért 1500 frankot megtagadta — és hozzá fogott az őstermődés kérdésének kutatásához. Kutatásainak eredményét igy fejezte ki: »La génération spontanée est une chimére.« Pasteur ez irányú kutatásait Virchow a berlini orvosi egyletben Pasteur eredményekben gazdag élete egyik legbecsesebb eredményének deklarálta. »És igaza van, mondja dr. Pertik Ottó, mert az őstermődés kétségtelen eliminálása volt, az a szükségszerű praemissum, mely nélkül a bakteriológia egyáltalán meg nem születhetett volna.«

1 »Az őstermődés ma már csak alkalomszerűleg jelenik meg, mint a származástan épületének betetőzése, koronája ; nem mint a gyakorlati természetbúvárát kérdése, hanem mint a természetbölcselet követelménye« ;

5 azoknak a menedéke, akik a teremtés dogmájába belenyugodni nem akarnak. 1 Idézi Duilhé: A ker. hit természettudományos védelme.Temesvár 1891.173.1. Dr. Entz Géza: A fény és hő hatása az állatvilágra. Term, tudom. Közi. 1967. 570. 1. Itt kis fizikai hiba történt. A fény és a hő nem erők, hanem energia formák. Szivesen és örömest rendelkezésére bocsájtjuk minden biológusnak ezeket az energia-formákat, csak alkosson egy élő sejtet, egyet, csak egyetlen egyet. 3 Lásd a 9. lapot. 4 Dr. Pertik Ottó: L. Pasteur emlékezete. Term. tud. Közi. 1896. 238. 1. 5 Virchow R.: »Az átidomulásról.« Term. tud. Közi. 1887. 494. 1.