Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

mintaképe. Mikor életének végére ért, üvegházának legszebb virágaival ékesítette palotájának ama folyosóit, a melyeken a pap az Oltáriszentséget hozzá vitte. Fizeau is, Foucault is, kinek az emisszió- és unduláció-elmélet harcában a döntő kisérletet köszönjük, tanúskodnak, hogy a hit és a tudás nem mostoha, hanem édestestvérek. Az elektomosság terén nagy fizikusok közt A. Galvani (1737—1799) sz. Ferenc harmadik rendjének tagja volt, A. Volta (1745—1827) komoly tanulmányok után a kath. vallást mindig »szentnek és egyedül igaznak« tartotta, H. Chr. Oersted (1777—1851) szerint »nem a kereszténység és a tudomány, hanem a kereszténység és a téves emberi nézetek között lehet csak ellenkezés; nem a kereszténység és a felvilágosodottság, hanem a kereszténység és a fékevesztett szenvedélyek között lehet csak küzdelem.« C. A. Coulomb (1736—1806), G. S. Ohm (1787—1854) aki az elektrotechnikának Newtonja, W. Siemens (1816—1892) hivő tudósok voltak. A. M. Ampére (1775—1836) Kempis Tamást kivülről tudta. Az anyaszentegyház törvényeit senki nála jobban meg nem tartotta. Siremlékére ezt vésette: »Tandem felix«.

1) A tudomány történetében talán Newton az egyedüli, kinek termékeny, mély lángeszét Faradayéval párhuzamba lehetne tenni.

2) M. Faraday (1791—1867) a fizika legnagyobb teoretikusa és minden idők legnagyobb experimentátora, kinek többek között az indukált áramot köszönjük, sohasem talált ellenmondásra a hit és a tudás között. Minél mélyebben ismerte meg a természet hatalmát, annál nagyobbnak tünt fel előtte Istené. A bibliát nagy tiszteletben tartotta és Isten szavának tekintette. Tanítványa és utóda C. I. Maxwell (1831 -1879) egész életében buzgó keresztény volt. Legfőbb kötelességének Isten szeretetét és szolgálatát vallotta. Vasárnaponként a templomból hazatérve vallásos könyvei közé temetkezett. S ez a vallásos Maxwell G. H. Darwin (cambridgei egyetemi tanár) szerint a tudomány egyik legnagyobb embere, ki valaha a cambrige-i egyetemen tanított. Neki köszönjük az emberi géniusz egyik legcsodálatosabb alkofását: a fény elektromágnesi elméletét.

8) Hogyan lett a Map? Azon fizikai problémákhoz, amelyek a tudományos búvárkodás előtt ez ideig megfejthetetlenek és a jövőben sem biztatnak megoldással, csatlakozik egy-két kozmográfiái kérdés. ') Kneller i. m. 2) Dr. Akin K. Emlókbeszéde. 3) Chwolson, Das zwölfte Gebot. 32. 1. G. H. Darwin, Tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben. Budapest, 1904. 267.