Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

egyszerűbb is egyszersmindenkorra lehetetlenné válik, azaz a világ órája lejár. Mikor lesz az alkonyat, mikor volt a virradat, azt csak a jó Isten tudja, mert Ő a kezdet és a vég, az alfa és az ómega. Parányiságunk érzete sehol se szállja meg jobban lelkünket, sehol se hat rá élénkebben mint a természettudományoktól kapott benyomások hatása alatt. Értjük I)r. Mihálkovics Gézát, ki rektori beszédében (1898. szept. 25.) ezeket mondotta: »Ami a tudás fölött áll, az a hit és vallás dolga, azon tényezőké, a melyeket a biológia is az emberi művelődés legsarkalatosabb tényezőinek ismer el és amelyek ellenébe higgadt természetbúvár nem viselkedhetik elutasítólag. Teljesen osztozom Mädler, hires csillagász nézetét: »Igazi természetbúvár istentagadó nem lehet. Aki oly mélyen tekint be Isten műhelyébe mint mi, kinek oly sok alkalma van a világegyetem örök törvényeit megcsodálni, az alázattal hajlik meg a természetben nyilvánuló isteni hatalom előtt«. Evvel a meggyőződéssel találkozunk azoknál a tudósoknál is, kik az energiatan kifejtése körűi érdemeket szereztek. R. Mayernak (1814—1878) az óceán hullámain legboldogabb óráit imádságoskönyve és bibliája szerzi. Edes anyja halálos ágyánál a föltámadás és a másvilági viszontlátás hitéből merít vigasztalást és mikor saját végső órája is elérkezett, hívő lélekkel mondogatja: »Boldogok, akik az Urban halnak meg«. J. P. Joule (1818—1889) gyakorta megvallja műveiben, hogy az anyag és az energia teremtése a Mindenhatónak a műve; a világ berendezésében Isten bölcseségét és mindenhatóságát csodálja. Lord Kelvin (1824—1907) szerint, ki korunk legnagyobb fizikusainak és természetfilozófusainak egyike volt, a tudomány kényszerít bennünket arra, hogy Istenben higyjünk. »Minden élő lény, L. Kelvin szavai, egyedül az örökkévaló Teremtőtől és Uralkodótól függ«.

1) Az energiáról szóló fejezetet bezárhatjuk Mayer szavaival: »Ha felületes fők, kik szeretnek a nap hőseiként szerepelni, a materiális világon kívül semmi mást, semmi magasabbat elismerni nem akarnak, az egyesek nevetséges túlkapásait nem lehet a tudomány terhére felróni.«

2) Pszichikai energia. »Mi az, ami az emberben gondolkodik és őt cselekvésekre ösztönzi ? Kétezer év óta a legnagyobb lángelmék foglalkoztak e problémák megfejtésével és még se mondhatja közülünk senki, hogy mi talán már jobban ismerjük benső lényünket, mint Sokrates, Plato vagy Aristoteles. Jobban ismerjük szervezetünk egyes részeit, de azt, hogy mi tartja össze a szerveze') Idézi Salisbury. Term. tud. Közi. 1894. 589. 1. 2) Czógler A. A fizika története életrajzokban. II.