Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

egyszerűbb is egyszersmindenkorra lehetetlenné válik, azaz a világ órája lejár. Mikor lesz az alkonyat, mikor volt a virradat, azt csak a jó Isten tudja, mert Ő a kezdet és a vég, az alfa és az ómega. Parányiságunk érzete sehol se szállja meg jobban lelkünket, sehol se hat rá élénkebben mint a természettudományoktól kapott benyomások hatása alatt. Értjük I)r. Mihálkovics Gézát, ki rektori beszédében (1898. szept. 25.) ezeket mondotta: »Ami a tudás fölött áll, az a hit és vallás dolga, azon tényezőké, a melyeket a biológia is az emberi művelődés legsarkalatosabb tényezőinek ismer el és amelyek ellenébe higgadt természetbúvár nem visel­kedhetik elutasítólag. Teljesen osztozom Mädler, hires csillagász nézetét: »Igazi természetbúvár istentagadó nem lehet. Aki oly mélyen tekint be Isten műhelyébe mint mi, kinek oly sok alkalma van a világegyetem örök törvé­nyeit megcsodálni, az alázattal hajlik meg a természetben nyilvánuló isteni hatalom előtt«. Evvel a meggyőződéssel találkozunk azoknál a tudósoknál is, kik az energiatan kifejtése körűi érdemeket szereztek. R. Mayernak (1814—1878) az óceán hullámain legboldogabb óráit imádságoskönyve és bibliája szerzi. Edes anyja halálos ágyánál a föltámadás és a másvilági viszontlátás hitéből merít vigasztalást és mikor saját végső órája is elérkezett, hívő lélekkel mondogatja: »Boldogok, akik az Urban halnak meg«. J. P. Joule (1818—1889) gyakorta megvallja műveiben, hogy az anyag és az energia teremtése a Min­denhatónak a műve; a világ berendezésében Isten bölcseségét és minden­hatóságát csodálja. Lord Kelvin (1824—1907) szerint, ki korunk legnagyobb fizikusainak és természetfilozófusainak egyike volt, a tudomány kényszerít bennünket arra, hogy Istenben higyjünk. »Minden élő lény, L. Kelvin szavai, egyedül az örökkévaló Teremtőtől és Uralkodótól függ«. 1) Az energiáról szóló fejezetet bezárhatjuk Mayer szavaival: »Ha felületes fők, kik szeretnek a nap hőseiként szerepelni, a materiális világon kívül semmi mást, semmi magasabbat elismerni nem akarnak, az egyesek nevet­séges túlkapásait nem lehet a tudomány terhére felróni.« 2) Pszichikai energia. »Mi az, ami az emberben gondolkodik és őt cselekvésekre ösztönzi ? Kétezer év óta a legnagyobb lángelmék foglalkoztak e problémák megfejté­sével és még se mondhatja közülünk senki, hogy mi talán már jobban is­merjük benső lényünket, mint Sokrates, Plato vagy Aristoteles. Jobban is­merjük szervezetünk egyes részeit, de azt, hogy mi tartja össze a szerveze­') Idézi Salisbury. Term. tud. Közi. 1894. 589. 1. 2) Czógler A. A fizika története életrajzokban. II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom