Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

elemek molekulái egynemű atomokból állanak, az összetett testekéi külön neműekből. Ugyanazon elem atomjai teljesen egyforma sajátságúak, a különböző elemek atomjai pedig különböző sajátságokkal birnak. Ugyanazon elem vagy vegyület molekulái állandó súlyúak és egyenlő nagyságúak, míg a különböző elemek és vegyületek molekulái különböző súlyúak, de ha gáz állapotban vannak, egyenlő nagyságúak. (Ilosvay.) A molekulák alakjára vonatkozólag mondhatjuk, hogy az gömbalakú nem lehet, különben nem értenénk meg a kristálytant, nem a sarkítás síkjának elforgatását. A molekulák részei és maguk az atomok is elektromos töltésüek; így kivánja ezt a gázoknak a vákuum-csövekben való viselkedése, a Zeeman-féle tünemény és az elektrolízis. Az atomelmélet némi sejtelmet nyújt a molekulák nagyságáról is. 225—320 ezer trillió hidrogénium molekula tömege volna 1 gramm és térfogata 11.168 köbdeciméter. Egy köbdeciméter normális állapotú hidrogeniumban vagy más ugyanolyan állapotú gázban tehát 20—30 trillió molekula volna. A hidrogénium molekulának átmérője 0"88, a nitrogénium molekuláé 0'34, az oxigénium molekuláé 118, a viz molekuláé 0'44, a széndioxid molekuláé 1-14 milliomodrész millimeter. Az anyag a rendelkezésére álló tért nem tölti be teljesen. Pl. az az egy köbcentiméterben levő 20—30 trillió hidrogénium molekula csak ,!„— ' részét tölti be a rendelkezésére álló térnek. Azon 140 93 esetben, ha megnagyobbítjuk a vízcseppet akkorára, mint Földünk, a benne foglalt és arányosan megnagyobbodott molekulák nagysága a legfinomabb ólomsörét és a billiárdgolyó nagysága közé esik.

3) Az atomok méreteiről semmi sejtelmünk sincs, de azt, ugy látszik, fel keli tételeznünk, hogy az atomok közötti hézagok méretei összehasonlíthatatlanúl nagyobbak az atomok méreteinél. Minden molekula úgy tekinthető, mint a porszem igen-igen kis részére összezsugorodott naprendszer, amelyben az atomok keringő mozgást végeznek, de egyúttal tengelyük körűi is forognak. Ugyanezt mondhatjuk több molekulának csoportjáról is, csakhogy itt a molekulák végeznek keringő és forgó mozgást. A keringő mozgás hozná létre a fényt, a hőt, a forgás pedig az adhéziónak, a kohéziónak és a chemiai affinitásnak adná magyarázatát.

3) Az anyag szerkezetére vonatkozó ismereteink tisztázásához igen sokban hozzájárúlt az elektrolízis, a színképelemzés és a legújabban felfedezett radioaktivitás. A galván áram mélyen behat a vegyületek (elektrolitek) belsejébe, behat oda, hová még nagyítóval felfegyverzett szemünk sem fog tekinthetni soha és a legerősebb nagyítóra is mindenkorra láthatatlan molekulákat bontja szét Henry A. Rowland i. b. 670. 1. -) Wartha V. Term. Tud. Közi. 1908. 139; Chwolson. I. m. I. 503.1. A. Winkelmann, Handbuch der Physik. II. 2. 600. 1. 3) Csemez I. A gravitáció és kohézió okáról. Pótfüzetek. 1905. 32—35 1.