Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1907

Magdics Gáspár: Tanulságosabb fejezetek a fizikából

eszének, Helmholtz a fizika és az asztronómia legnagyobb emberének mond és akinek emlékére ezt vétették honfitársai: »Genus humánum superavit.« «IIa messzebb látott, mint más ember, mondá Newton, az csak azért van, mert óriások vállán állott.« Ezen óriások közé tartoztak : Kopernikus, Galilei, Kepler, Huyghens. Huyghens (1629—1695), az újkori ingás feltalálója és az ujabban oly nagy jelentőségre jutott rezgés elmélet felállítója, Hágában született, XIV. Lajos meghívására Franciaországba ment és Párizsban, hol 1681-ig tartózkodott, köztiszteletnek örvendett. A nantesi ediktum megszüntetésével a protestánsok helyzete megnehezült. Vele kivételt tettek, de ő nem akart hitsorsosai üldöztetésének tanúja lenni, kezébe vette a vándorbotot és elhagyta Franciaországot. Keplernek (1571—1630) is hite miatt kellett gráci katedráját elhagyni. Mély hitét szépen jellemzi hálaadása : »Mielőtt fölkelnék az asztaltól, melynél annyit búvárkodtam .... hálát adok neked, Uram, Teremtőm, azokért a kimondhatatlan örömökért, melyeket a műveid szemlélete közt bennem kelt elragadtatások közt érezék. Műveid nagyságát fennen hirdettem az emberek előtt. Törekedtem felemelkedni az igazságig. Ha volt talán szavam nem méltó hozzád, bocsásd meg, nézd el azt. Add meg azt a kegyet, hogy a mű, melyet ím bevégzék, soha rosszat ne okozzon, hanem mozdítsa elő dicsőségedet s a lelkek szentségét és örök üdvét.«

1) Leverriernek (1811 1877.), kiben az ég tanúlmányozása csak erősítette a keresztény hitet,, ki a párizsi obszervatóriumba, mikor igazgatója lett, visszavitte a keresztet, megadatott a kegyelem, hogy halhatatlan munkájának utolsó sorait életének utolsó napján megírva az agg Simeonnal elmondhatta: »Most bocsátod el Uram szolgádat békességben.«'-) 1) Idézi Bougaud, Kereszténység és Korunk. V. 5. '-) Comptesrendus hebdomadaires des séances, de l'Académie des sciences LXXXV. (1877.) 589. Idézi Kneller, Das Christentum und etc. 69. 1. Az erőnek még arról a fajtájáról kell megemlékeznem, amellyel a fizikában nem, de a természettudományok népszerűsítését szolgáló szélesebb köröknek szánt, sokszor erősen irányzatos cikkekben annál gyakrabban találkozunk. A következő állításokat Büchner Lajosnak »Erő és anyag« cimű és Seress László fordításában megjelent munkájában találhatjuk. »Az anyag halhatatlan, önmagából keletkezett, nem holt, nem élettelen, hanem élettől duzzadó, minden létezőnek és keletkezőnek ősanyja és teremtője. (42—44.) Minden előttünk ismeretes erő a meglevő anyag legfinomabb részecskéinek mozgásából származik.« (10.) Megtanuljuk továbbá ezen »52 kiadást ért világhírű munkából,« hogy a természeti erők kétfélék: »élő erők és nyugvó vagy feszítő erők; az élő erők: a hő, a világosság, a delejesség; nyugvó vagy feszítő erők: a vegy-rokonság, az általános tömegvonzás és összetartás.« (5, 21.) »A szellemnek az anyagból való kifejlődése a természeti erők egyik legnehezebb, legbonyodalmasabb és legkésőbbi diadala,« (43.) de ma már »semmit sem könnyebb megérteni, mint az érzelem,