Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1906

A történetírás bölcselete

inikép önkéntes. Ezek az erőtömegek azután korszakonkint lassan, álmosan mozognak. Mintha valamiféle kábult lényekből állanának a történelem szerepvivői, akik félig akarnak, félig bizonyos homályos mámor hatása alatt cselekesznek. Ez a benyomás még nem lehet jele az exaktságnak. A részleges tételekhez pedig még több szó férhet. Vegyünk pl. egy-két megjegyzést, amelyekben a monotheizmus korára nézve állítja fel a maga szociális fizikai tételeit. Itt egy kissé nehéz a pozitivista helyzete. Általános a tapasztalat, hogy a tömegben átlag kevés az értelmesség : s íme, Gomte-nak u. n. theológiai korszakában subtilis tanok levegőjében él, mozog. Egy oly elméleti tudós, aki mindent kézzelfogható törvényekkel akar igazolni, nem hivatkozhatik ezen jelenség magyarázatánál a kereszténység tanainak belső erejére: nem kell csudálkoznunk rajta, hogy szegényes, értéktelen foszlányai maradnak a kezei között az igazságnak. Az egyik oka a kereszténység diadalának: a »terreur religieuse«

1) Az ember szinte zavarba jő, vájjon a római ú. n. üldöző császárok pogányok voltak-e vagy keresztények. A kereszténység a maga világraszóló szervezetének alapjait ép a hatalmas római birodalom ellen folytatott, nehéz harcaiban vetette meg, ahol pedig megvolt minden készség s minden anyagi eszköz eltiprására. Térítői egy tarsollyal s egy vándorbottal felfegyverkezve indulnak áldozatos hódító útjukra. Sajátságos mégis, hogy egy szociális fizikában »terreur religieuse«-ről hallunk beszélni. Sejtjük egyébként, hogy Comte mire céloz. Hihetőleg Nagy Károly véres vallásháborúi fordultak meg agyában, mikor ezeket leírta. Ám ne feledje senki, hogy az Egyház a vérrel és erőszakkal történő térítések fölött pálcát tört minden időben. De tegyük fel, bár nem engedjük meg, hogy Comte-nak a »vallási elrémítésére nézve igaza van. Vájjon megmagyarázza-e ez csak részben is egy világszellem, egy erős, belső meggyőződés kialakulását'? A választ az egyéni ítéletre hagyjuk. Egy másik ok Comte szerint a keresztény világnézlet kialakulásánál az volt, hogy a hittérítők spekulatív munkáját az ő orvosi, ipari, tanítói s egyéb gyakorlati tevékenységük szívta fel.

2) Más szóval azért terjedt a kereszténység, mert a hittérítők iparra, mesterségekre oktatták a népet, betegségében gyámolították stb. Elismerjük, hogy emez eljárás, mint a keresztény szellem nemesítő erejének egyik ismertetőjele, járulékos tényező gyanánt elősegítette az új szellem megkedvelését: ám a súlypontot erre helyezni ép oly képtelen gondolkodás, mintha egy materialista, vagy comteista pénzt kínálna egy hívő embernek, hogy másítsa meg a meggyőződését. Egy nép vagy népek benső világában végbemenő változások sokkal mélyebb okok hatásának az eredményei, semhogy azokat materiális értékre ') I. m. V. 218. s) I. m V. 218-219.