Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1904

Adatok a tanintézet 1904/5-ik évi történetéhez

Egyébként a fegyelem bázisává is a vallást tettük, mert egyedül ez adja azt az éltető erőt, mely leginkább képes megőrizni az emberi szív romlatlanságát, s mint kategorikum imperativum helyesen irányozni cselekedeteit. Az állam, község, iskola, egyén, fegyelmét s vele nyu­galmát és boldogságát semmiféle rendőr és paragrafus nem biztosítja úgy, mint az a belső kényszer, a valláserkölcsi érzésen alapuló lelki­ismeret, az az úgynevezett kisbíró, mely az embert mindenkor és mindenben a jó követésére s a rossz kerülésére szorítja vaskezével. Tanulóink fegyelmi állapota jónak mondható. Bár egyeseket több ízben kellett atyai intéssel, dorgálással is az iskolai törvények s en­gedelmesség szabványaira figyelmeztetni, az erkölcsi vagy iskolai tör­vények oly mértékű áthágása, mely kevésbbé szabályszerű magavise­leti jegyet vagy kizárást vont volna maga után, Istennek hála, egy sem fordult elő. Általában tanulóinknál megvan a bizalom, tisztelet tanáraik iránt, mert bennök nem annyira a törvény rideg őreit, mint szerető jóakaróikat tekintik s így figyelmeztetéseiket készséggel fogad­ják, tanácsaikat követik. 7. A tanulók előmenetele. A tanulmányi eredmény általában Jó. A tanulmányi állapot ezen kedvező képe a tanulók szorgalmának, munkakedvének és önbecsérzetének, a dicséret és megrovás kellő alkal­mazásával való ápolásán, a tanárok helyes módszerén kívül annak tulajdonítandó, hogy az érdemsorozat megállapítása méltányos igaz­ságossággal és kellő szigorral történvén, azokat, kik az osztály elő­haladását csak gátolják és a jövőre reményt egyáltalán nem nyújtanak, az «Intők«-kel figyelmeztetett szülők vagy más pályákra viszik, vagy a megintés után nagyobb szorgalomra s iparkodásra ösztönzik. A mult (1903/4.) tanév végén intézetünkben elégtelen tanjegyet nyert a tanulók 23°/ 0-a. Ezen szám azonban a tanév-eleji javító-vizsgálatok után 10%-ra szállt alá s igy a végeredményt bátran fényesnek lehet mondani, mely egyes tanulóknak s szüleiknek a bukás miatti kedvetlen­ségét teljesen eloszlathatja. Viszont nem lehet csodálni, hogy azok, kik egy-egy tárgyból gyengeségök miatt javító vizsgálatra utasíttatnak, ha a szünidőt lelkiismeretesen felhasználják, a javító-vizsgálaton nagyobb­részt keresztülmennek. Másfelől a tanulók jól felfogott érdekében jó szívvel tanácsoljuk nekik és szüleiknek, hogy bukás esetén ne csüg­gedjenek s ne riadjanak vissza az osztály ismételtetésétől, mert a ta­pasztalás azt mutatja, hogy az ismétlő tanulók jó része megerősödve folytatja további tanulmányait s nem egy közülök a legjobb tanulók közé küzdi fel magát s megszabadul attól a keserűségtől, melyet a fel­sőbb tanulmányok idején bekövetkező bukás okoz nekik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom