Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1902

Adatok a tanintézet 1902/3-ik évi történetéhez

98 volt ünnepi szónoka és »Kossuth Lajos és a magyar nemzeti önérzett­ről tartott ünnepi beszédet. — Kifejtette »Az ötletes irály«-nak eszthe- tikai elméletét a jelen Értesítőben. — Felolvasást tartott a Pécsi Kath. Körben »Mikes Kelemen és a kuruc honszeretet« című tételről. írt eredeti költeménj^eket és fordított idegen műveket. Kiss Albin, dr., megírta II. Frigyes porosz király történetét; ezen­kívül emlékbeszédet mondott a Kossuth Lajos születésének századik év­fordulója alkalmából rendezett ifjúsági ünnepélyen; ugyancsak az ifjúság előtt méltatta 1848. ápr. 11. napjának jelentőségét. Marosi Arnold, mint a városi múzeum őre, részt vett annak ren­dezésében. Beszédet tartott Erzsébet királyné emlékezetére az intézet­től rendezett gyászünnepen. Felolvasást tartott: »Az éleL-ről a Kath. Körben, »Képek a föld múltjából« címen a Budai-külvárosi Kath. Körben. Ismertette a pécsi múzeumot. (Pécsi Közlöny.) Zalai Mihály «Balassa Bálint élete és költészete« címmel felolva­sást tartott a Pécsi Kath. Körben, a »Pécsi Közlöny« napilapban je­lent meg. Buzássy Abel a főreáliskolában heti 6 órában tanította a latin nyelvet. 6. A tanulók valláserkölcsi állapota. Mentül több vihar dúlja az államok belső életét, mentül több veszély fenyegeti a fennálló jog­rend épületét, mentül több durvasággal tör a nyers számerő a szellem- és erkölcstekintély uralma ellen, mentül több kóranyag emészti korunk társadalmi életét: egy nevelő és tanító intézetnek annál nagyobb kö­telessége, hogy a jövő nemzedéket a védelemre egyrészt, a gyógyításra s alkotásra másrészt alkalmassá tegye. A kornak és jövőnek vallásra van szüksége, mely az ember helyét kijeleli a világegyetemben, célját kitűzi az öröklétben, kötelességét megszabja földi életére. Vallás nélkül nincs erkölcs, erkölcs nélkül nincs alapja az államnak, társadalomnak, de nincs alapja és célja az emberi életnek sem. Az iskola feladata nemcsak az, hogy ismeretek halmazát gyűjtse össze az emberi lélek­ben, hanem sokkal inkább az, hogy erkölcsöt vigyen a szívbe, a szép, jó és igaz szeretetét s vele megvesse az egyén jövő hasznavehetősé- gének, ideiglenes és örök boldogságának alapját. Intézetünk nem csak tanítani, de nevelni is kívánta és igyekezett növendékeit. S ebbeli tevékenységét nem korlátozta a vallástani órákra, hitoktatásokra, hanem kiterjesztette munkásságának minden mozzana­tára. A vallás-erkölcsös szellem ápolását különösebben és külső módon is nyilvánította avval, hogy lelkiismeretesen részt vett az egyháztól előírt vallásgyakorlatokban. Imával kezdtük és végeztük az előadásokat, a téli időszakot kivéve naponkint szt. misét, vasár- és ünnepnapokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom