Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1901

10 Ezt főkép a szakemberek előadásában tapasztaljuk, a kik bármely kérdés tárgyalásában azon pontokat, a melyek szakismeretük körébe tartoznak, azonnal hévvel karolják föl és a többi pont tárgyalásától eltérőleg a legaprólékosabb fejtegetésekbe bocsátkoznak, ez által pedig a figyelmet a többi ép annyira fontos mozzanatról elvonják. b) mint az Még több hiány mutatkozik a már megrostált anyag elrendezésében, dezísében" Ezen ismeretanyag helyes elrendezéséhez, rendszerbe állításához kell épen a helyes szervező, mondjuk, itélő képesség. Épen ez az oka, hogy oly nagyon sokan vannak még a legtermékenyebb írók között is, a kik a gondolatmenet helyes megszerkesztésében nagyon sok fogyatkozást árulnak el; azoknál pedig, a kik anyagukkal nincsenek egészen tisztában, a gondolatmenetnek átlátszó, természetes fejlődése helyett annak kuszáltsága, sokszor zűrzavara, érthető következménykép léptennyomon előfordul. Az ilyenek, a kik nem tették egészen vérükké a tétel megvilágítására fölhalmozott ismeretanyagot, rendesen rhapsodikusan, szeszélyesen csapongva, nemcsak belső, hanem külső összefüggés nélkül sorolják el gondolataikat úgy, a mint azokat összegyűjtötték, vagy a mint azok épen eszükbe ötlöttek. Az ilyen előadásmód a lázbeteg álmához hasonló : Credite Pisones, isti tabulae fore librum Persimilem, cujus, velut aegri somnia, Vanae fingentur species, ut nec pes nec caput uni Reddatur formae. Horatius : Ars poetica, (>. az ilyen gondolatmenet aztán már nemcsak türelmetlenné tesz, hanem kimerít. Ismét mások, a kiknek emlékezetük nem elég mozgékony, logikájuk nem elég fegyelmezett, gondolataikat nem teljesen összefüggés nélkül, hanem rendesen külső összefüggés alapján, vagy «per associationem idearum», «ad verbum», «ä propos» fűzik egymáshoz. A mint ezzel Gyöngyösinél lépten-nyomon találkozunk, a ki csak úgy lesivárja, hogy hol lehetne egy gondolatba vagy szóba belekötni ós Ovidiusból vagy a mythologiából egy hasonló eseményt, jelenetet, leírást vagy elmélkedést előrántani. Az ilyetén gondolatmenetnek főkép az autodidaktáknál, a gyengébb emlékezőtehetségüeknél, az adatgyűjtőknél akadunk példáira; mert főkép az utóbbiak, a legkülönbözőbb helyekről összegyűjtötték ugyan a fényes kavicsokat, de azokat egységes, rendszeres mozaikká alakítani nem képesek. Míg ezen jelenségekre inkább az iskolás embereknél akadunk, addig a természetes észszel megáldott nép embere megtartja leírásaiban