Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1899

— 92 — Ezen szenl meggyőződés vezette a tanári kart nevelői, tanítói működésében ; ez azon szellem, melyet lelkünk minden tehetségével tanintézetünk éltető tényezőjévé tenni kötelességünknek tartunk. E czél megvalósításának egyik hathatós eszköze volt az egyház állal parancsolt és ajánlott vallásgyakorlatok lelkiismeretes elvégzése. így imával kezdettük és végeztük az előadásokat, a téli időszakot kivéve naponkint volt szt.-mise, vasárnapokon szentbeszéd és többször litánia is, mely utóbbit az adventi és nagyböjti szt. időben hitelemzés előzött meg. Az első oszt. tanulók 2-szer, a többiek 5-ször járultak a töredelem szentségéhez és vették magukhoz az Angyalok Eledelét, u. m. : 1. a Boldogságos Szűz Mária nevenapján, 2. a milleniumi év emlékére a magyar ifjúság pártfogójának, szt. Imre herczegnek ünnepén, 3. Jézus nevenapján, 4. húsvétra, mely előtt 3 napi szt.-gyakorlatot tartottunk, és 5. az isk. év végén, szt. Alajos napján. A gyakori, kül'inösen szűz Mária ünnepei elölt való gyónásra és a rózsafüzér ájtatos elvégzésére Isten kegyelméből szép sikerrel buzdíttattak tanulóink. Ez évi szent-beszédek jórészt a szent évnek megfelelő tartalommal birlak; ugyanezen alkalomból 10 tanulónk és 3 tanár (Gyikos Péter, Zalai Mihály és Mócs Szaniszló dr.) a Nagyhetet Rómában töltölték és a kiszabott ájtatosságok elvégzésével teljes bucsut nyertek és Szentséges Atyánk áldásában is részesüllek. Az egyházi körmeneteken példás rendben testületileg részlveltünk kétszer, u. m. Erzsébet királyné halála évfordulóján és a koronázási évfordulón a főtemplomban testületileg vett részt az isteni szolgálaton tanintézetünk. Az ünnepségeink előtt, a legtöbb ünnepen, »Veni Sancte«- és »Te Deum«-kor, továbbá a király, az intézet fentartója nevenapján, végül halottak napján ünnepélyes szt.-misét hallgatnak, hamvazó szerdán és szt. Balázs napján az Anyaszentegyház szentelményeiben is részesülnek tanulóink. A nem róm. kath. vallású tanulóink a vallásoktatást saját lelkészeiktől a helybeli kir. főreáliskolában nyerik. Igaz ugyan, hogy a fegyelmi és a vallás-erkölcsi állapotok között okozati összefüggés van s egyik a másiknak fokmérője, mert az igaz vallásos szív és lélek minden kötelesség és törvény iránt egyenlő tisztelettel viseltelik, mégis tekintve a hajlékony, könnyen megingatható gyermeki akaratot s azon kártékony hatást, melynek — sajnos — nem ritkán még otthonukban is ki vannak téve a tanulók, a nevelőnek a vallás-erkölcsi érzet ápolásán kívül sok más eszközt is meg kell ragadnia, hogy az iskolai fegyelemnek ne csak látszatra, vagy a büntetéstől való félelemből, hanem valóságban, titokban úgy, mint nyilt helyen mintegy belső szükségből engedelmeskedjenek. E czélból először is a jó fegyelmi szabályokra van szükség; 2-szor, hogy azt minden tanuló minden ízében megismerje és megértse; 3-szor, hogy szükségességét, üdvös voltát belátva megszeresse. Habár tanintézeteink fegyelmi szabályai eddig is az intézet szellemének, tanulóink általános és specialis viszonyainak megfelelők voltak, mégis az idén fegyelmi szabályainkat némileg módosítottuk, illetőleg a régin némi sliláris és beosztási változtatást teltünk. Ezen módsítolt fegyelmi szabá-