Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1899
— 8 — szinező, érzelmes hanghordozásnak, a társas téren való sima forgolódásnak, illemludásnak, ügyes föllépésnek elsajátítására és csiszolására a színielőadások szolgáltak. Iskolai drámák előadásával már a középkoriiskolákban, a Sturm-féle rendszerben és a protestánsok tanintézeteiben is találkozunk. De rendszeresített képzőintézménynyé a Jézustársasági, később a pálos és kegyesrendi iskolákban vált. A szinelőadások rendezése a Congregatio Mariana-val összefüggésben állt. űrnapon a Mária-társulat leventéi szokták rendezni a szinelőadásokat. 2) És pedig vagy a szabadban tartották, vagy az intézetnek külön e czélra szolgáló színházában. A szükséges díszleteket, jelmezeket és egyéb költségeket rendesen a pártfogó nagyok fedezték. A színdarabokat vagy a poétika és rhetorika tanárai írták, vagy külföldi gyűjteményekből vették át azokat. E szinelőadások czélja az »Institution szerint az volt, hogy a dráma cselekményét élethiven szemléltessék és a helyes előadásra gyakorlatul szolgáljanak. Ezért a zenét és a jelmezt kezdetben kizárták az előadásból. Fősúlyt a cselekvény erkölcsi hatására és a szavalatra fektették. Az előbbi szempontból Krisztus Urunknak életéből, szenvedéséből (passio-játékok), a szentek legendáiból, később a magyar történelemből is merítettek tárgyakat. s) A darabok előadását, forgolódást, tánczot heteken át gyakorolták; sőt néha e czélra külön tánczmestert is hozattak; jóllehet az »Instruction az ilyetén nagyobb keretű előadásokat ellenzi, mert a tanárok és tanulók köteles munkásságának rovására vannak. De nemcsak a hanghordozást, forgolódást, hanem a bátor föllépést is megszokhatták az előadók, mivel az ilyen színdarabokat nagy és előkelő közönség előtt rendezték, gyakran jutalom kiosztással egybekapcsolva. Kisebb drámai előadásokat és párbeszédes »declamatio«-kat havonkint tartollak. e korok czcija, Nem lehet eléggé méltányolni az önképzésnek ezen rendszerezését, főképen eszközei és mód- a kedély és akaratképzésnek, az alaki fejlesztésnek és az előadókészségnek SZCr C ™it MC l° terén; a hol a nevelőnek legbuzgóbb, legkiszámitottabb működése is kudarezot vall, ha azt az ifjú önakaratából folyó közremunkálásával, önképzésével nem gyámolítja. Nem lehet eléggé méltányolni főleg azért, mert ezen önképzésre ') Browning Oszkár : A nevelés elméletének története. 38. 1. 2) »A Máriatársulatiak a szabad ég alatt tartott ünnepi előadásaikban az országban egyszerre 83 helyen nyújtottak az áhítatos közönségnek valódi lelki élvezetet.« Dr. Mohi Antal: A Máriacongregátiók története. 145. 1. 3) Jézusnak szózata a kereszten a zsidókhoz. A szomjúhozó Dávid. Jerikónak eleste. Jeruzsálem város szorongatása Jeremiás próféta idejében. (Győrött.) — llabakuk próféta által csudálatosan táplált Dávid az oroszlánok vermében. A Márton sziklán csudálatosan megmentett I. Miksa. A tékozló fiúnak megtérése az atyai házhoz, vagyis Magyarország visszatérése az Oltáriszentségben jelen lévő Istenhez. (Lőcsén.) — Corvin kegyessége. A bűnbánó Zsigmond. Eger ostroma 1552. Két tiszamelléki ifjú megtérése Dr. Mohi Antal i. m. Az e tárgyról szóló irodalomtörténeti monographiákon kivül igen sok iskoladráina czimét közli Dr.'Schönvitzky B. »A pozsonyi kir. kath. főgymn. története« cz. níiűVében a 161 -167. lapokon.
