Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1898

»A nyelv — mondja Mill Stuart — minden philosophus szerint egyik A«

on<iolato

k llplvps ItlfPlP" legfőbb eszköze és segítője a gondolkodásnak«

1) és — bátran kiegészít- zése né]k

u. heljük — egyik legjelentékenyebb kifejezője és fölkeltője az emberi ér- fözhetetien. zelmeknek. Épen ezért, mint az emberi lélek megnyilatkozásainak, gondolat s érzelemvilágának legélénkebb tolmácsolója és egyik leghathatósabb fölébresztője rendkívül fontosságú tényező úgy az egyesek, mint a nemzetek életében. Gondolataink kifejezésében, ismereteink közlésében, érzeményeink festésében mennyi függ a nyelv ügyes használatától, a czéltudatos előadó képességtől ?! A társadalmi élet bármely terén mennyi előnyt biztosít a helyes, tetszetős és megnyerő előadás ?! Ezért mondhatta Quinctillianus: »Nem volna nehéz az ó és új történetírásból vett példákkal beigazolni, hogy semmi sem szerez az embernek a világon több tiszteletet,'kincset, barátságot, méltánylást a jelenben és jövőben, mint ez!«

2) De mint az ismeretek terjesztője, a tudományok fejlesztésének egyik eszköze, a művelődésnek és a nemzeti közérzületnek közvetítője, a nemzeti összetartozás kapcsa az egész nemzet életére nézve is annyira fontos, hogy Kölcseynek ez ismert mondását: »Nyelvében él a nemzet« túlzásnak épen nem tarthaljuk. Az előadó képességnek e kiváló fontosságát mindenkor és minden nép igen jól ismerte. A korunkat megelőző nevelési és oktatási rendszerek a gondolatok és érzelmek kifejezésében való könnyedséget nemcsak kellőkép méltányolták, hanem legfőbb czéljokúl tekintették. A görögöknél és rómaiaknál az egyeseknek a közélet terén való érvényesülése, a társadalmi életre való befolyása és a közügyek irányítása ') Mill Stuart: A deducliv és inductiv logika rendszere. 2) Quinctillianus : Institutions orator. 11. XII.