Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1898

Vagy a Zsolláros e helyének következő hasonmásában : Dicsérd Urunkat, föld és lég urát, Ki jár a felhőn és vizén ! Ha int Rombolva zúgnak a világon át Az elemek, mert rabszolgája mind! Lehel — s a tengert szélvész szántja fel, Szól — ós a felhő visszhangzik dörögve ; Néz — és a nap sápadtan búvik el; Mozdul — és reng a rémült föld előtte. Nyomát vulkánok hirdetik, ha lép ; Árnyéka dögvész ; üstökös vonul A lángoló egen heroldjaként; Dühétől csillag üszkös romba húll. Oltára minden harczzilálta rét, Adót fizet jobbágyja a halál; S a mennyi szellem : mind alatta áll! Byron. ß) Ahol azonban a képzetnek a szándékolt hatás fölkelléséhez szükséges nagyobb ereje hiányzik, olt a benyomások kivánl erejének megszerzése végett erősebb és erősebb hatású képzeteket sorolunk föl egész az aránytalan nagyításig vagy a látszólagos képtelenségig ; vagyis fokozással (gradatio), nagy ílással (hyperbole, auxesis), vagy a látszólagos képtelenségig való túlzással (paradoxon) élünk. Catullus ily fokozással él, hogy a Lesbiával társalgók boldogságát kellő hatással fellünlesse : Illo mi par esse Deo videtur. lile — si fas est — super are Divos, Qui sedens adversus idemtidem te Spectat et audit. ' Sappho dala, Catullus ford. t • h Például Shakespeare »Rómeó és Juliá«-jában Julia, hogy Lőrinczczel elhitesse elszántságát, egyszerű és kellő erővel nem biró kijelentés helyeit folyton erősbülő, folyton nagyobb hatást gyakorló képeket sorol fel: Kivánd: — csak tőle ments meg! — hogy magas tiToronytetőről ugorjam le; küldj Rablók közé, vagy sziszegő kígyók Odvába; lánczolj bősz medvével össze ; Zárj éjszakára mély kriptába be, Hol zörgő embercsont halommal áll S bűzhödt gerinczek, sá.ga koponyák; Vagy mondd, hogy újonásolt sirba szálljak ; Tekerj a holttal egy lepelbé össze : Mind oly dolog, mit hallva' is remegtem: S most megteszem kétely s aggály nélkül.