Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

— 23 — A rend tagjai a tanári pályát vallják életfeladatukul.') Ezen munkálják az ifjúság érdekét lelkesedéssel és azon magas törekvéssel, hogy rendi gimnáziumaink az egyes városoknak szemefényei legyenek, a magyar tanügynek meg becsületére váljanak. S épen ezen szempontból nagy kitüntetés érte a cziszterczi rendet, midőn a magas kormány, felséges Urunk, I. Ferencz József apostoli király határozott kívánságára, a bajai gimnázium vezetésére 1878-ban a cziszterczieket hivta meg. A cziszlerczi Rend az ifjúság értelmi fejlesztésén kívül kiváló gondol szentel a valláserkölcsi és hazafias nevelésnek. Az elméleti és gyakorlati tudás, az élő szó és példa összes erejét és hatalmát érvényesíti, hogy növendékeit vallásos meggyőződéssel, erkölcsi alapelvekkel és -aranytiszta hazafisággal adja át az életnek. S tényleg a czisztercziek a többi szerzetes tanitórenddel karöltve nevelték fül azt a nemzedéket, mely nemzeti átalakulásunk nagy munkáját az éles logika erejével, a nemeslelküség emberszeretetével, a tevékenység kitartásával és a hazaszeretet lelkesedésével oldotta meg; mely a szabadságharcz idején őrt állt a nemzet jogai mellett; mely az önkényuralom hatalmával szemben lelkében változhatatlan honszerelmet ápolt, a nemzet szivéből a remény szálait kiveszni nem engedte s alkotmányos életünk s vele Magyarország újjászületését megteremtette. Épen e hely lehet élő tanúm, hogy Pécs város közönsége nyelvének megmagyarosodására mennyit telt a cziszlercziek hazafias működése. Jellemző és tanulságos, hogy a hazai tanítórendek iskoláinak színhelyén nemzetiségi kérdés nem létezik. De mit szóljak tudományos és irodalmi tevékenységűkről? Vájjon a nagy nevű Szvorényi József műveiből nem egész nemzedékek tanulták-e meg zengzetes magyar nyelvünket és sajátították el a művelt izlés, a nemes kedély, fenkölt gondolkodás, paedagogiai megfigyelés és nevelői tapintat tényezőit ? S kívüle hányan meg hányan buzgólkodtak és fáradoznak ma is hazai tudományosságunk fejlesztésén és terjesztésén ! A történeti hűség világánál ily alakban tükröződik előttem a magyarországi czisztercziek múltja. Ennek szemléleténél lelkem szinte természetszerűleg a jelenen át a jövőbe tekint. S úgy látom, hogy a cziszlerczi Rend ill is a magyar ifjúság körében, az iskolában él. Igen, az iskolában ! Szeretteim ! kedves Ifjak ! — jól értsétek meg e szól! Mi, búcsúi vévén a szülői háztól, kiszakadván az édes anya szerető karjai közül, s lemondván az élei örömeiről és a földi gazdagságról, tudásunk tartalmát, szellemi erőink készletét, osztatlan szivünk érzelmeit s egyéniségünk összes kincsét — örökre — nektek és érietek kötöttük le. Hagyományainkhoz és királyi megbizatásunk») A rend tagjai 15 plébánián lelkészkednek. Ezek a következők : Tósok-Berénd, Polány, Borzavár, Esztergái-, Lókut, BakonyNána, Olaszfalu, Porva, Zircz, Nagy-Tevel és Bakony-Koppány Veszprémvárinegyében, Előszállás és llerczegfalva Fehérvármegyében, Szent-Gotlhárd és Nagyfalva Vasvármegyében. A hivők száma 28,772, az iskolásgyermekeké 5430.