Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

— 21 — metországi apátokat. Ezek közös erővel hét magyar apátság benépesítését határozzák el. A nyugati művelődésnek ez a hatalmas tábora meg is indul és el is érkezik hazánkba s ellepi tengődő kolostorainkat. A magyar művelődéstörténet soha sem szűnik meg elismeréssel adózni azon fenkölt gondolkozású királynak, a ki ezt kezdeményezte, s a citeauxi nagykáptalannak és a külföldi cziszterczieknek, a kik ezt a nagyszabású tervet önerejükkel végrehajtották. Az új telepesekkel hazai kolostorainkban pezsgő élet kezdődik. Mátyás királyt a közelien tapasztalás győzte meg atyai gondosságának sikereiről; a nagykáptalan meg hirből értesült a kedvező fordulatról.

1) A megindult fejlődést azonban Hunyadi Mátyás király halála megakasztotta. A Jagellók gyászos korszaka apátságainkat commendatori kezekre juttatta. S ezzel beköszöntött a hanyatlás, melynek a reformatio és a török hódoltság beköszöntésével halál lőn a vége. A rendtagok vagy a védelemben pusztultak el, vagy a külföldre menekültek ; magyar földön csak kolostoruk, egyházuk és birtokuk maradt. (í on dos kezek híjával amazok csakhamar romhalmazzá lőnek, emezeket meg gyom és gaz verte föl. .ló száz év telik el, s a cziszterczieknek nincs nyoma Magyarországon. Végre is az osztrák cziszlercziek keltik uj életre hazai apátságainkat. így áll lábra a Bakony közepén Zircz. melyet 1659-ben az osztrák lilienfeldibe, 1699-ben meg a sziléziai Heinrichauba kebeleztek be. Ezek rendi szervezetünk mai középpontját romjaiból kiemelik ; a kolostor (1727.) és a mai díszes templom (1732.) alapkövét leteszik; virágzó gazdasági életet s termékeny és szakszerüleg művelt vidéket teremtenek. A számban lassankint megszaporodó rendtagok a rend birtokain és egyebütt is mint lelkészek a hit- és erkölcsi élet emelésén fáradoznak, templomokat és iskolákat építenek. Zircz és Veszprém elemi iskolái az ő tevékenységükről beszélnek. Zircz mellett Pilis és Pásztó is feltámad halottaiból. Emezt 1702-ben, amazt 1712-ben csatolják a morvaországi Wellehrádhoz. Pásztón a konvent lakása is fölépül, s a rendtagok a jezsuiták eltörlése után az egri gimnáziumban tanítanak. Ez a magyar czisztercziek első megjelenése a középiskolai oktatás terén. II. József császár még ezen munkában sem tűri meg őket. Annál felötlőbb, hogy Zirczet — pedig a rendtagok itt ekkor még nem tanítottak — megkímélte. Ezt természetesen a porosz királyra való tekintet magyarázza meg. I. Ferencz király a pilis-pásztói cziszterczieket 1802-ben állítja vissza s az egri gimnáziumot kezökre adja. Zircz meg 181B-ban a pécsi és székesfehérvári gimnáziumot vállalja át. Bá egy évre (1814.) a három — zirczi, pilisi és pásztói - apátság Dréla Antal apát kinevezésével egy fő alatt egyesül. E pillanattal a magyar cziszlercziek éleiében új korszak nyílik meg. 1. Ferencz király megrémült a franczia forradalom túlzásaitól. Ekkor veti rá szemeit a szerzetes rendekre. Háj ok bízza az ifjúságot, mert bennük ismeri ') U. az: U. o. 83-89. 1.