Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

— 19 — raény. Egyházaikban a félkörív csúcsívvé nyújtózik ki, s így megszületik az átmeneti stíl. S ennek a kezdete — épen az ő révükön — nálunk előbbre esik, mint Németországban. Amint valamely helyen megszállnak, először csak ideiglenesen építkeznek rendszerint fából. Kőépítkezésre csak akkor került a sor, ha lábukat valamely helyen már megvetették s az építkezés föltételeit előteremtették. Egyházaikat a Boldogságos Szűz tiszteletének és pedig legnagyobbrészt Nagy-Boldogasszonynak szentelik. Sőt a Bold. Szűz még az apátságok cziméből sem marad ki soha sem. S ez természetes, mert a cziszterczi rend Mária rendje. Építkezésüknél főszabály az egyszerűség. Sokat adnak arra, hogy a rendi egyházak és kolostorok egyöntetüleg épüljenek. Ezen czélt a rendi szervezet is erősen támogatta. A visitatorok az apátságok vizsgálása alkalmával évről-évre meggyőződhettek a rendi építkezés jellemző vonásairól: az apátok meg a nagykáptalanra való utazás alkalmával észlelhették az egyházak és kolostorok stíljének s motívumainak azonosságát. S igy a Kendben valóságos hagyomány fejlődött ki. Ennek a hatása alatt éltek és nőttek föl a rendtagok sorából kikerült építőmesterek is. Ilyenek működtek hazánkban. A verniczei templomot a topliczai apátság emberei építették.

1) A cziszlercziek egyházainak alaprajza latin kérésziét lár elénk. Náluk — a hazai szokással ellentétben — mindig van kereszlhajó. A hajók záródása egyenes. A szentély két oldalán, a kereszt-hajótól keletre páros kápolnákat emelnek, csendes miséik és magán áhítatuk végzése czéljából. Félköríves gerinczboltozat helyett mindig a csúcsíves hevederboltozatot alkalmazzák. Az ablakok félköríve még nem megy át a csúcsívbe. Altemplomot (crypla, catacomba) sehol sem találunk egyházaikban. A hatalmas haranglorony helyett csak kis tetőtornyot (Dachreiter) építenek. Az emberi és állati torzalakoknak az ő egyházaikban egyáltalán nincs helye. Szent Bernát erős tiltakozása a művészeinek ezen elfajulása ellen örök időkre irányadó maradt. Ez a felfogás a festményt is majdnem egészen kiszorította egyházaikból. Művészi érzékök azonban ezért kárpótlást keresett. Az ablakok üvegdarabjainak összeólmozásánál ugy járnak el, hogy az ólomvonal egyes részei művészi egészszé olvadjanak. Később ezeket utánozták s az üvegre szürke alakokat festettek (Grisailmalerei, grau in grau). A XIII. század közepén túl a technika a szincsoportosílás gazdag változataiban remekel náluk. A rend szigorú egyszerűsége nemcsak a festő ecsetjét, hanem a szobrász vésőjét is kitiltja az egyházakból. Csupasz, meztelen falak tárulnak elénk ; a szem nem tud rajtok megpihenni. Csak a pillérlábon fut végig egyszerű vonal ; az oszlopfőt meg levélcsomó és levélfüzér ékesíti.

2) Egyházi ruháik és edényeik lehetőleg egyszerűek. Az arany, ezüst és selyemtárgyakat lehelőleg mellőzik. Ahol meg rákapnak, — mint nálunk is — a nagykáptalan nyomban letiltja. ') Hensslmann: A topuszkói templom- 2) Békefi K.. A pilisi apátság tört. I. rom. (Archaeol. Éltes. Új foly. I. 239. 1.) 282-297. 1. 2*