Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

— 16 — lazul, vagy saját erejéből vagy a nagykáptalan utján helyreállítja. A gondjai alatt levő kolostorokat minden évben köteles egyszer meglátogatni. Az összes rendi apátságok a Rend ősi törzsökéből — Cistercium, Giteaux — és ennek négy első hajtásából — Firmilas (La Ferté),. Pontiniacum (Pontigny), Glara-Vallis (Glairvaux) és Morimundus (Morimond) — tehát öt ágban terjedtek el. A leszármazás alapján az összes rendi apátságok benső kapcsolatban állottak. A telepítő apátság neve atyaapátság, a telepesé fiókapátság. A Rend életében elsőrangú tényező volt az évenkinti nagykáptalan Gisterciumban. Erre eleinte az összes apátok minden évben kötelesek voltak megjelenni. XIII. századi rendelkezés szerint azonban a magyarok csak három, az irhoni, portugalliai és galíciai apátok meg csak négy évenkint egyszer mennek el a nagykáptalanra.

1) A nagykáptalan a rendnek törvényhozó és bírói testülete. Törvényeket alkot s ezek megsértőit büntetéssel sújtja. Ezen nagygyűlés ideje jó sokáig szeptember közepére (szeptember 13.) esett. Az apátok azonban ez ellen azt hozták föl, hogy az aratás, szüretelés, gyümölcsérés, a vetemények betakarítása épen ekkor van ; a ragadós betegségek — a nagy hőség következtében — útközben ekkor pusztítanak leginkább; a háborúskodás is ekkor folyik legjobban s így az utazás a legnagyobb veszedelemmel jár. Ily kifogások hallatára a nagy káptalan 1439-ben úgy rendelkezik, hogy az összejövetel ezentúl a keresztjáró napok elsején lesz.

2) Habár a czisztercziek a rendtagok kiképzésére nagy súlyt fektettek, saját lelki és erkölcsi életök művelése s a vallásos gyakorlatok mellett az anyagi munkát, a földművelést vallották elsőrangú feladatuknak. A földet leginkább maguk művelik. S mivel a szerzetes (monachus) rendtagok száma erre nem volt elég, vesznek be a rendbe paraszt frátereket (fratres conversi) is. Hazánknak és nemzetünknek ily életezélú testületre nagy szüksége volt. A XII. században az ország nagyrésze még puszta, műveletlen volt. A síkságokat viztenger, a hegyeket őserdő borította. Meg kellett hódítani a földet a magyar nemzetgazdaság részére ; kedvel s ismeretet kellett adni a népnek a föld munkálására. így lehetett csak remélni a munkás nép sorsának javulását s becsülésének fokozódását és a nemzet anyagi művelődésének fejlődését. A czisztercziek — ellentétben a benedekrendiekkel — mindig völgyben szállnak meg. Átérezték Szent Bernát szavainak igazságát : A termékenység a a völgyekben van. Itt virul a növényzet, duzzad a kalász és terem százszorosan a mag. A völgyet és alázatosságot együtt dicsérik az emberek. Ott termeljetek a folyó árja mellett; hiszen ott van az isteni kegyelem telje ! Itt vessük meg lábunkat, hogy össze ne aszszunk s nádként ne inogjunk minden kis szellőre !

8) ') Statuta Capit. Gener. Ord. Cist. anni 3) Sancti Bernardi Sermones (ed. Basileae) 1190. nr. 1; 1270. nr. 15; 1276. nr. 22. 1566. p. 102. ») Stat. Cap. Gen. Ord. Cist. a. 1 439. nr. 3.