Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

— 14 — gondozza, mert ezek kiváló figyelemben részesülnek ; a gazda (cellerarius) a kolostor anyagi ügyeit vezeti; az asztalterítő (refectorarius) az ebédlőt tartja rendben s az ételt és italt kiosztja ; a vendéglátó (hospitalarius) a vendégeket és a kolostorba érkező szegényeket és betegeket fogadja, elszállásolásukról és élelmükről gondoskodik ; a kapus (portarius) a kolostor őre, miért is Szent Benedek ezen hivatalt higgadt és koros embernek szánja ; a pénztáros (bursarius) a kolostor jövedelmét kezeli; a ruhatáros (vestiarius) meg a rendtagok ruházatáról gondoskodik. Ezen állásokon kivtil vannak mozgó hivatalok, melyekben a rendtagok hétről-hétre sorra váltakoznak. A cziszlercziek kolostoraiban a lelki és erkölcsi élet önművelése elsőrangú czél. A vallásos és erkölcsi érzület ápolása, az ima, elmélkedés és vallásos buzgalom gyakorlata a rendi szabályzatnak állandó követelménye. Amint a kettőt éjfél után elütötte, talpon van a kolostor lakossága. Versenyezve sietnek a szentegyházba, a karba ; itt a kora hajnal csendjében rákezdik a zsolozsma éneklést, ami napjában nyolezszor ismétlődik. Megható jelenség egy-egy konvent áhítatának a végzése. A cziszlercziek istentiszteletében — mondja Tournay István — annyi a méltóság és az áhítat, hogy az ember énekükben angyali hangokra ismer, s zsoltáraik és hymnusaik az embert Isten dicsőítésére kényszerítik.') A hajnal és est homályában a kolostor folyosóin elmélkedésbe mélyedt alakokkal találkozunk. A szentírás tanain, hit tételeken és erkölcsi elveken gondolkodnak s vallásos irányú műveket olvasnak. így szokják meg az önmagukba szállást, a földiektől élvonal kozást s a lelki dolgok szemlélését. A táplálkozásban Szent Benedek szabályzatát követik. Naponkint mindegyik szerzetes kap két tál főtt ételt — ezek közül a lms, tojás és kezdetben a hal ki van zárva, — továbbá gyümölcsöt vagy valamely hüvelyes növényt, egy font (libra) kenyeret és egy hemina — 0 2729 liter — bort. A cziszterczi rendre a magyar hazában nagyszerű feladat várakozott. Folytatni kellett a munkát, melyet a benedekrendiek megkezdettek. A keletről betelepült rokonnépek közölt a XII. század folyamán még sok a pogány elem. Ezek megtérítése, rájuk várakozott. Pásztó alapítását a Mátra aljában s a lcunok bélháromkúti apátságáét a Bélkő tövében kétségkívül a kunok megtérítése magyarázza meg. Plébániáik a középkorban ugyan nincsenek, a hívek lelki éleiét azonban gondozzák. IX. Bonifácz pápa 1400-ban megparancsolja az ercsii apátnak, hogy űrnapkor négy napon át hat fölszentelt rendtagot rendeljen ki a hívek gyónásának meghallgatására ; azon híveket pedig búcsúban részesíti, akik ugyanekkor gyónásukat elvégzik és alamizsnát adnak.

2) Egyházi szónoklatot eleinle csak a püspök vagy a nagykáptalan megbízásából tartanak, később azonban napirenden van náluk. Érdekes az a följegyzés, hogy Budán szónoklataik gyönyörű tartalma és kiváló alakja miatt csak úgy tolult hozzájok a hívők serege.

3) 1) Dnltjairns : Der heilige Stephan Har- 8) Az osztrák cziszlercziek heiligenkreuzi ding S. 148. levéltárában : Rubr. 48. fasc. XI. nr. 6. 2) Monumenta Valicana Ilung. Ser. I. Tom. IV. p. 294.