Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

/ — 116 -Igaz, ugyan, hogy az őszintén vallásos, s igy gondolkozásra és érzésre nézve nemesebbé vált s kötelességeiknek lelkiismeretes teljesítésére szoktatott ifjak erkölcsi magukviselete is rendesen kedvező képet nyújt, úgy, hogy a vallási és erkölcsi élet virágzása vagy hervadása a fegyelmi állapotnak is fokmérője, mégis, tekintve a gyermeki kedélyt s azon számos kártékony hatást, melynek sokszor még otthonukban is ki vannak téve a tanulók, a nevelőnek a vallásos érzet ápolásán kívül, sok más eszközt is meg kell ragadnia, hogy az iskolai fegyelem ne csak külszínre, de valóságban is érvényesüljön s mintegy a tanulók vérébe menjen át. E czélból minden tanuló, ki először lépett az intézetbe, megkapta az isk. törvények egy példányát, melyet a szülők láttamoztak; ezen kivül a tandij-befizetési nyugtatókra az isk. törvények mindazon pontjai kinyomattak, melyek érvényesítése a szülők és házigazdák közreműködését feltételezik. Az osztályrendezés alkalmával az osztályfőnökök osztályukban felolvasták, pontról-pontra megmagyarázták az isk. törvényeket ; szept. 25-én meg a tanári kar jelenlétében, külön a felső, kii lön az alsó oszlályiak előtt ünnepélyesen is felolvastattak a törvények, midőn az igazgató buzdító, intő, magyarázó beszédet intézett a tanulókhoz. Minden tanár, de főleg az osztályfőnökök és az igazgató folyton éber őrei a tanulók magaviseletének és nem mulasztották el, jó akarattal és szeretettel figyelmeztetni egyeseket vagy az egész osztályt, ha valamiben a jó rend és fegyelem ellen vétettek. Az osztályfőnökük, ha szükségét látták, a tanulókat lakásaikon is felkeresték, vagy a szülőket eleve figyelmeztették, hogy velük kezeifogva már csirájában elfojthassák a bajt. Istennek hála, az iskolai törvények oly mérvű áthágása, mely kizárást vont volna maga után, ez évben sem fordult elő ; olyan eset is, melyet hivatalos igazgatói megrovással kellett sújtani, csak egy-kettő merült föl. Minthogy tanulóink legnagyobb része bizalommal, tisztelettel viseltetik tanárai iránt, legtöbbször egyszerű intés elég volt, hogy jórészt gyermeki könnyelműségből elkövetett hibájokat jóvátegyék : csak egy esetben vált szükségessé, hogy a fegyelemhez szokni nem tudó gyermeket szülői az intézetből kivegyék. Az iskolának a nevelés és oktatás egyenrangú kettős czélja lévén, a tanulmányi eredmény az a másik jellemző vonás, mely tanulóink állapotrajzát hű és teljes egészszé leszi. Igaz ugyan, hogy a tanulók istenadta tehetségei, hajlamaik, a szülői ház közreműködése, nem különben a tanterv számottevő tényezők ezen czél elérésénél is ; de a munka és felelősség oroszlán-része mégis a tanintézet, a tanári kar vállain nyugszik. A tanárok szakképzettsége, helyes módszere, rátermettségük, hivatottságuk, a tanulók iránti szereletük, méltányos igazságuk stb. a tanulók szorgalmának munkakedvének, önbecsérzetének tapintatos ápolása mellett, legalább is közepes sikert eredményezhet a tanulók nagyobb részénél. Tanintézetünknél a tanulmányi eredmény átlag kielégítő, egyes osztályokban jó. Az első osztályba az idén is löbb oly gyermek került, kik még fejletlenek a középiskolára, vagy kikben sem tehetség, sem akarat nincs tanulni s kiket a szülők is csak azért iratnak be, mert még mesterségre nem adhatják. Ezek,