Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

— 107 -belobogjon fénye régmúlt időkbe. A hazafiság és szabadság szeretetének szent tiize lángoljon sziveinkben a nagy események emlékezetének napján. Független államéletünk élénk tudatában élt nemzetünk mindenkor. Elliporhatolt a török, beolvasztási kísérletek veszélyeztethették hazánk önállóságát, de Magyarország nagyságának, függetlenségének emlékét ki nem irthatták. A mull dicsősége, nagysága forrás, melyből a nemzeti százados szabadságharezok fakadtak. A nemzet kifáradt a hosszú, nehéz küzdelmekben ; habár törvényileg biztosították ezentúl is hazánk független létét, de tényleg mégis része lett Ausztriának, melyei nem magyar érdekek szerint kormányoznak. Önálló állami életünk valójában megszűnt akkor, midőn a majthényi sikon Rákóczy kuruezai a fegyvert letették. Megszűnt a nemzet önálló egyéniség lenni, nem intézi saját ügyét, magasabb európai érdekek nem foglalkozlalják és mindinkább a belpolitika terére, majd az országos érdek helyeit az osztályérdek-körére szorul élete és boldogságát csak a rendi alkotmány föntartásában találja. Nálunk nincs nemzet, hanem rendek és adófizető nép. Nálunk nincs egység sem műveltségi alapon, sem az anyagi érdekek terén, mint Európa más országaiban. Másutt az alkotmányos formát kellett megtalálni vagy egy formába egyesíteni a nemzeteknek szétvált tagjait; nálunk tartalmat, nemzeti jelentőséget kellett adni egy, majdnem üres szóvá lett fogalomnak : a magyar államnak. A rendi alkotmány a középkorban egész Európa jogrendje voll, sokáig szükségesség. A nemesség joga a törvényhozás, kizárva volt belőle a többi néposztály, hogy hatalmát ne veszélyeztessék ; a nemesség kezében van a kormányzat, a hivatalok a nemesi érdekek szolgálatára ; biztosítja magának hatalmának alapját, a birtokot, midőn a nem kiváltságos osztályokat a birtokszerzésből kizárja; végre kivonja magát a közterhek viselése alól és azt az elnyomott néposztályok vállaira rakja. Nem is katonáskodik. Később is az állandó hadsereg költségeit viseli az amúgy is adózó jobbágy. Igy lesz a nemesből kiváltságos föl'.birtokos, mely kiváltságaihoz ragaszkodva haladni nem akar, miáltal létjogosultságát is elveszti. Jellemzi ez osztályt bizonyos anlik, a rómaira emlékeztető hazaszeretet, bizonyos imponáló egyszerűség és következetesség az életmód- és gondolkozásban. Szakadatlan sorozata a törvényeknek biztosította a kiváltságokat, szabta meg minden rendnek és osztálynak helyéi a nemzet összességében. Ezen nemesi alkotmány már a XVIII. században a haladásnak akadálya, mert nem a közérdek, hanem uralkodó nemesség érdeke uralja és figyelmen kívül hagyja az állami és nemzeti érdekeket. Nagyszámú néposztály volt még, a mely mintegy középen áll a nemes és az alávetett közt: a kiváltságos kerületek, a jász, kun, hajdú és Erdélyben a székely. Mindezek az uralkodó fajhoz tartoznak, büszkék és féltékenyek jogaikra és erősílik a nemesség állását, melyhez számítják magukat. Idegen származású ellenben a városi rend nagy része. A nemzetek magasabb gazdasági és szellemi munkájára nélkülözhetetlen tényezők a városok és polgárai. A történelem tanúsága szerint nincs is más műveltség, mint a városi. A városokban fejlődik a tudomány, itt vannak az iskolák, muzeumok, könyv-