Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

— 101 -VIII. o. t. 5. XIII. Leóhoz, a hit legfőbb tanítójához. Dr. Gyürky Ödöntől. Szavalja Poszck Géza, VII. o. t. 6. Fel, Magyarhon . . . Énekli a főgimn. énekkar, 7. Az igazgató beszéde.« Légár Hugó tanár beszéde igy hangzik : Kedves Ifjak! 10 évvel ezelőtt, midőn XIII. Leó 50 éves igaz és hű szolgája volt az Urnák, arany dics-koszoruval övezte szinte az egész világ Szentséges Atyánknak érdemekben megőszült halántékát; most ismét, midőn jan. 1-én ünnepié a 87 éves szent aggastyán gyémánt-miséjét, nemcsak a ker. katolikus világ, hanem a föld minden népei szívesen vettek részt repeső örömmel közös Atyánk ujabb öröm-ünnepén. Január 1-én az egész világ Rómára fordílá figyelmét és szivét, hogy XIII. Leóval, ha nem is külső pompával, hanem annál nagyobb lelki megilletődéssel hála-ünnepet tartson. Ezen ünnep hullámai még nem simultak el. Ezekbe vegyül a mi szerény ünnepünk is, mert a jó fiuk atyjukkal tudnak, akarnak is örvendezni. S ha mindjárt nem is az elsők közt jelentünk meg, hogy bemutassuk Szentséges Atyánknak fiúi hódolatunkat, azért nem kevésbbé fogadja szívesen. Hiszen amint az atyának, bár utoljára fogadja is kis gyermekének inkább szívvel, mint ékes szóval történő szerencsekivánatait, mégis ez a legkedvesebb : úgy a mi hódolatunk is, legyen bár az utolsó, mégis a legnagyobb örömmel tölti el jóságos Atyánk szívét, annál is inkább, mert ő úgyis akkor igazán boldog, ha az ifjúság vele együtt örvend és sír; akkor boldog, ha árLatlan gyermeket és tiszta ifjakat áldhat. De honnan a katolikus világ oly odaadó szeretete és rendkívüli hódolata az egyszerű halász utódjához'? Miért siettek még az egyház ellenei is, a kinai és japán császárok, a török szultán, az oroszok hatalmas czárja, az angolok büszke királynője, a németek annyi csodálatot keltő császárja meghatva kifejezni tiszteletüket a Vatikán aggastyán foglya iránt ? Az előbbit megmagyarázza az, hogy XIII. Leó a pápa, Krisztus földi helytartója; az utóbbit a »Lumen de coelo«-nak, a »Mennyei Világosság«-nak hatalmas szelleme és nagy szíve, ki mindig ott van, hogy felvilágosítson vagy áldjon, hol a nehéz sors járma nehezedik az emberiségre, hol veszedelem fenyegeti a népeket. — Ezt a nagy tiszteletet és szeretetet akarnám veletek megértetni XIII. Leó dicsőségére ! Jézus az örök egyháznak elenyészhetellen alapját veté meg, midőn igy szólt Simonhoz, a gyenge és tudatlan halászhoz, ki még nevét sem tudta leírni: »Te Péter vagy, és e kőszálra építem anyaszentegyházamat.« Az egyház tehát Péteren, a mindig élő Péteren, a pápán nyugszik. Atlasz hordta vállain a világot és összerogyott terhe alatt; a pápa hordozza az egyházat és 18 század rá a tanú: nem nyomja le. A pápá az egyház alapja, mely rendületlenül áll, mint a tengerben a szikla, melyet a viharok keltette hullámok ostromolhatnak, de ki nem dönthetnek. A pápát is támadhatják, elűzhetik, fogságba ejthetik,