Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1897

haladt; a nemzet erkölcse nem igen szelídült; az ország benépesült része éjszakon még alig terjed tovább a honfoglalás korabeli vonalnál ; az időközben betelepült rokonnépek még pogányok és nem olvadtak be a nemzettestbe; az ország belsejében sok a gazdátlan föld, melynek egy részéi őserdő, másikat meg vizt

enger borilja. A művelődés régi tényezői helyébe vagy pótlása végett tehát új erőkre volt szükség. Ilyenekül Ígérkeznek a eziszl erez ich. III. Béla királyunk hamar fölismerte bennük embereit. Hiszen ezek külföldön a pápaság támogatása mellett ekkor már megvédték a királyi tekintélyt a hűbérurakkal szemben ; megteremtették a kapcsolatot ezek és elnyomott híveik között; maguk meg — még ha herczegi, grófi s más főúri sarjak voltak is — ásót, kapát és ekét véve kezökbe, megtisztelték a kézi munkát s ezzel fölemellék a munkást is és a hatalmas hűbérurakat megtanították, hogy becsüljék meg és méllányolják az emberben az embert és munkáját.

1) Sok minden mellett nemzetgazdasági és társadalmi szempont is vezeti tehát III. Béla királyt, midőn a cziszterczi rend betelepitését elhatározza. Nagy szabású tervel forgat fejében. Nem egy kolostor, hanem több apátság létesítésére gondol. Németország megkerülésével egyenesen Francziaországba fordul és a rend főapátságával, Citeaux-val tárgyal. így alapítja meg Etjrrscn (Torontál vm.) már 1179-ben

3) a híressé váll cziszterczi apátságot, melynek első szerzeleseil a franczia Pontignyből telepíti be. Három év múlva, 1182-ben

3) létrehozza a legtartósabb életű apátságot a Bakonyban, kezdetben bakonyi, majd később zirczi nevezetlel. Ebbe az első raj Clairvauxból (Clara-Vallis) telepszik, miért is »Nova C.Iaravallis« nak is nevezték.

4) Rá egy évre (1183) érdekes jelenet tárul elénk. Hazánkban, a magyar király udvarában látjuk a cziszterczi rend főapátját Péter citeauxi apát személyében, továbbá Ubicellus párisi apátot, Vilmos citeauxi perjelt, Péter és Servius citeauxi rendtagokat. Kíváncsiak vagyunk, mit kerestek s mi tenni valőjok volt magyar földön, és pedig magánál a magyar királynál ? Bizonyára a magyar király hívta ide őket, hogy velők a jövő alapítás terveit s a kolostorok szervezésének módját megbeszélje és a rendtagok jogviszonyait megállapítsa. S III. Béla király tényleg már 1183-ban kiadja a cziszterczi rend szabadságlevelét, a mely szerint a magyarországi cziszterczi kolostorok, melyek már eddig léteznek vagy a jövőben keletkeznek, mindazon szabadságnak a részesei, melyeknek a Rend Francziaországban birtokosa; az ismeretes rendlagok s az ő révökön az ismeretlenek is egyik kolostorból a másikba utazhatnak, ha a közbiztonsági viszonyok megengedik.

É) ') Dubois

: Geschichte der Abtei Morimond XV11I-XXI. 1. 2) Javauschek Lipót: Originum Cisterciensium Tomus I. 177. a) Maurique

: Annales Cistercienses T. IV. p. 202. 4) A zirczi apátság alapítására vonatkozólag részletesebben lásd: Békefi Bemig »A pásztói apátság története« I. 29 - 30.'1. 6) Fejér : Codex Diplom. T. II. 202.