Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894
A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.
1 — 57 — litánián vesznek részt, melyet az adventi és nagyböjti időben hitelemzés előz meg; 4-szer gyónnak évenkint, t. i. Mindenszentek ünnepe, Jézus nevenapja, húsvét és sz. Alajos ünnepe előli. A húsvéti sz. gyónást háromnapi lelki gyakorlat előzi meg. Az egyházi körmeneteken lobogó elővitele mellett vesz részt a tanulóifjúság. Az első kék zászlót Spiesz János pécsvárosi tisztviselő és neje Erzsébet ajándékozlák 1822-ik évben a gimnáziumi ifjúságnak, ily latin felírással : »Scholasticae iuventuti Quinque-Ecclesiensi dicaverunt Spiesz Joannes eiusque coniux Elisabetha.« Idők folytán azonban annyira szétfoszlott, hogy hasznavehetetlen lett. 1868-ban tehát a tanuló ifjúság gyűjtés utján uj zászlót csináltatott. A tanári kar az aláírási ivet 54 frt 50 krral nyitotta meg, melyhez a zirczi apát 4 arannyal járult. Az ifjúság részéről összejött 179 frt 10 kr., melyet a pécsi takarékpénztár 20 írttal, egyébb nemes lelkű adakozók 54- írttal növeltek. A lobogó elkészüli; szine égszínkék, arany rojtra és bojtokkal, egyfelül a Szűz Mária, máslelől sz. Alajos képével, ezenfelül arannyal dúsan és ízlésesen hímzett széles szalagok csüngnek le, melyek egyikére »A pécsi kath. főgimnázium diszlobogója 1868«, a másikéra »Szűz Mária és sz. Alajos könyörögjelek érettünk« van hímezve. A díszlobogót, mely 350 írtba került ez év jun. 10-én a belvárosi templomban Szalay Alfréd főgimnáziumi igazgató szentelte fel, Jeszenszky Sarolta úrnő zászlóanya, a tanuló ifjúság és nagyszámú közönség jelenlétében. Uj lobogójával az ifjúság áhítattal vett részt 1875-ben a husvétutáni 2., 3., 4. vasárnapokon tartott jubileumi körmeneteken. 1891. okt. 31-én, és nov. 1-én sz. gyónás és áldozással, az előirt imák és sz. beszéddel, valamint ünnepélyes sz. mise hallgatása által ünnepelte meg Sz. Alajos születésének háromszázados jubileumát. Xlll-ik Leo pápa püspökké szenteltelése 50-ik évfordulója alkalmából pedig 1893. febr. 18-án »Leo ünnepet« rendezett az intézet, melynek fényét a megyés püspök és az előkelőségek megjelenése nagyban emelé. Nemcsak vallásos buzgalom jellemzi ifjúságunkat, hanem a hazafias érzület is. Lelkesülten őrzi szivében azon nagyok emlékét, kik halhatatlan érdemeket szereztek a haza körül. így 1876-ban Deák Ferencz halála alkalmával gyászistentiszteleten vett részt az ifjúság, utána pedig a haza bölcsének hervadhatlan érdemein lelkesülő ifjak »Deák ünnepélyt« rendeztek. Megünnepelte az ifjúság a legnagyobb magyarnak Széchenyi István gróf születésének 100-ik évfordulóját 1891. szept. 21-én, valamint a koronázás negyedszázados évfordulóját 1892. jun. 7-én. Jókai Mór koszorús irónk 50 éves irói jubileuma alkalmából a városi közönség által rendezett ünnepség egyik programmpontjául az önképzőkör 1894. jan. 6-án irodalmi-matinét tartott. Minden évben pedig kegyelettel emlékeznek meg a tanulók az aradi vértanukról. A tanulóknak nemcsak az intézet törvénye teszi kötelességükké, hogy az uralkodóház és a haza iránt tántorithatlan hűséget és ragaszkodást tanúsítsanak, hanem minden alkalmat megragad a tanári testület, hogy a koronás király iránti hódolatot lelkesiiltséggé fokozza az iljak .szivében. Háromszor volt szerencsés intézetünk iljusága láthatni a legalkotmányosabb királyt, midőn ő Felsége 1880-ban a honvéd baraktábor felállításakor, 1891-ben a fejedelmi fényJ