Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

— 52 — szokások és társaságnak kerülése, az illemes magaviselet mindenütt. Tiltva volt a veszélyes és haszontalan könyvek olvasása; az éjjeli csavargás, vagyis nov., decz. és jan. hónapokban 6; febr.. márcz. és ápr. hónapokban 8; máj. jun., jul. és aug. 9 óra után hazulról kimaradni; a fegyverviselés, a szigorúan tiltott helyekre járni; veszekedéseket támasztani vagy ilyenekben részt venni, sőt olykor az ezeket megakadályozni akaró törvényes és illetékes hatóságnak vakmerően ellenállni. II. József kormánylata alatt a fegyelmi szabályok is változtak. A szigorú fegyelem megszűnt, a szinház, tánczmulatság és egyébb nyilvános helyek látogatása meg volt engedve. Az ájtatos társulatok és gyakor­latok eltöröltettek, az aszkétai könyvek olvasása megtiltatott. József halála után visszaállott a régi rend és a Ratio második kiadatásával, a tanulókra nézve a következő törvények voltak kötelezők intézetünkben: A pécsi kir. gimnáziumban kötelező törvények (1814-ben). Mivel a vallásosság minden dologban üdvös, sőt szükséges és senki munkája sikerét Isten segítsége nélkül nem remélheti, könnyen megérthető, mily helyet kell elfoglalni minden egyes lelkében a vallás őszinte szeretetének és az isteni tiszteletben való buzgóságnak. Ezért az ifjak: I. Tiszta lélekkel és odaadóan tiszteljék Istent és a lehető legnagyobb buzgalommal óvakodjanak, nehogy valaha lelküket egyetlen bűnnel is bemocs­kolják és igy a Szt. Lelket, kí a gonosz szivbe nem költözik be, maguktól elűzzék. Minden munkájuk előtt segítséget, oltalmat a Mindenhatótól kérjenek. Reggel, a mint felébrednek, este. mielőtt álomra hajtják fejüket, letérdelve végezzék el az Angyali üdvözletet és egyébb imáikat a kellő buzgalommal. II. Iskolai napon az első csengetés után mindenki illően öltözve, meg­mosdva, megfésülve a saját osztályában megjelenik, hogy ott feladványairól, leczkéjéről beszámoljon ; a második csengetés után tanulóhoz illő szerénységgel helyét elfoglalja, hogy az előadásokat meghallgassa. A miért is az ablakon kitekintgetni, lármázni vagy a folyosón ácsorogni mindenkinek szigorúan tilos. Könyvekről, papirosról, tollról gondoskodni tartozik. III. Az előadások alatt a legnagyobb csend legyen ; senki a tanárt vagy többi társait lárma vagy helytelenkedésével ne zavarja; ha felszólítják, gyor­san, hangosan, de szerényen feleljen. Ha pedig valakinek valami nehézsége van. nem az előadás alatt, nehogy azt késleltesse, hanem utána kér felvilágo­sítást szerényen a tanártól. A kik mibe sem véve ezt. a tanár urak iránt odaadó engedelmességgel és tisztelettel nem viseltetnek, vagy épen elvetemül­ten jelekkel, szavakkal, azokat sértegetik, azok első ízben szigorúan megbün­tettetnek, ha pedig meg nem javulnak, mint romlott tagok, mindenkorra el­távolíttatnak a többitől. IV. A délelőtti előadások ulán mindegyik a legnagyobb buzgalommal zaj nélkül saját párjával a templomba megy; nem a másét, hanem saját helyét foglalja el ; figyelemmel kisérve a mise egyes részeit, gondolja meg, hol van és milyen Ur előtt jelenik meg ; fecsegéssel. tekintgetéssel és hasonlókkal az időt ne töltse. A ki nem tud énekelni, az rózsafüzért vagy imakünyvéből más

Next

/
Oldalképek
Tartalom