Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

— 22 — náziumban. Girk György pécsi püspök 1859. szept, 2-án kelt levelében kikérvén a zirczí apát véleményét, ugyanezen év szept. 19-én 1641. sz. alatt elrendeli, bogy a főgimnázium tannyelve ezután kizárólag a magyar legyen ; a tanári testület pedig 1860-ban, a helytartótanács kérdésére, minő módosítások mutatkoznak szükségesnek az eddig használt tannyelvre nézve ? felterjeszti, hogy tekintetbe véve a püspök rendeletét és mivel a pécsi tanuló ifjúság legnagyobb része magyarajkú, a magyar nyelv lehet csak az intézet nyelve. A nemzeti érzület felébresztésére pedig az utólagos megerősítés reményében Magyarország történelmének és földrajzának tanítását hozza be a tanári testület, mit a következő évben febr. 20-án 8879. sz. a. a helytartótanács is előadatni parancsol. A tanügy hazai szellemben való átalakítására, 1861. jun. 10-én 2182. sz. a. a bibornok prímás, a helytartótanács rendelete folytán felszólítja a tanári testületet, hogy a jun. 20-án a tanügy érdekében Budán tartandó értekezletre kebeléből 2 tagot küldjön. A megtartott értekezlet elhatározta, hogy a gimnáziumok kiilönittessenek el a líceumtól és a hazai viszonyoknak megfelelőleg oly rendszer hozassék be, mely a kor követelményeinek és a nemzeti igényeknek megfeleljen. Ugyanez év aug. havában még egy uj értekezlet hivatott össze, melynek feladata volt meghatározni, mily tanrendszer hozassék be a jövő évben. Ez értekezlet Lonovics József egri érsek elnöklete alatt el is készítette javaslatát, mely szerint a helytartótanács a tanügyet, 1861. okt. 24-én kelt 58224. sz. rendelettel, ideiglenesen szervezte. A főigazgatói kerületek életbeléptek, az eltörlött vizsgálatokat visszaállították. A gimnáziumok 8 osztálya megmaradt, a három alsót grammatikai, az 5. és 6-ik osztályt humanióráknak, a 7. és 8-ik osztályt bölcseletinek nevezik. Mivel a 3 első osztályban a nevelésre kell a fősúlyt, fordítani, visszaállítják ezekben az osztályrendszert ; az 5. és 6-ik osztályban némileg a szakrendszer, a felsőbbekben szorosan a szakrendszer lép életbe. Meghagyattak a tantárgyak is, de kevesebb óraszámot (18—24) hoztak be és a beosztás változott. A hittan a régi keretben hagyatott; a latin nyelvkevesebb óraszámot nyert; a görög nyelv az V—VIII. osztályban összesen 8 órával kap helyet; az egyetemes történelem a VI. és VII. osztályra szorítkozott; a magyar történelem tüzetesebben adatik elő a III. IV. V. és VIIl-ik osztályban; a hazai és egyetemes földrajz taníttatik az I. II. és 111. osztályban; a bölcselet a VI—VIII. osztály rendes tárgya lett: a néniét nyelvet a IV—VIII. osztályban tanítják: a terményrajzot III—IV. osztályban; a mennyiségtani I—VIII. osztályban adják elő; a természettant IV—V. VII és VIII. osztályban. A magyar nyelv minden osztályban, az irodalom a VI—VIII. osztályban taníttatik. A pécsi főgimnázium I. II. és III. osztályában az 1861—62-ik tanévben a német nyelvet nem tanították, de a következő tanévtől kezdve minden osztályba bevitetik, mert az 1862. febr. 12. 75.201. sz. alatt a nm. helytartótanács mult 1861. év deczember 27-én 15657. szám alatt kelt kegyes udvari rendelet értelmében az igazgatóságoknak meghagyja : »hogy a német nyelv -— mind közmivelődési szempontból, mind azon szoros kapcsolatnál fogva, mely Magyarország népei és az ausztriai tartományok közölt létezik, minden magyarországi gimnáziumnál kötelezett rendes tantárgynak tekintessék s mint ilyen a