Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

— 18 — gyár történet sincs mellőzve, e célra a színielőadások szolgáltak leginkább, így 1760-ban a pécsi tanuló ifjúság »Aelius Sejanos-«on kivül a haza történelemből »Salamon és (iéza<- czimü színművet is hozott szinre. A fent említeti császári rendelet helyesli az utasításokat, de kívánja még, hogy oly tanítók alkalmaztassanak, kik jól beszélnek és írnak németül, oly tanulók veendők föl a gimnáziumba, kik nemcsak latinul, hanem németül is tudjanak írni és olvasni. A felsőbb osztályokban sürgeti a tisztább latinság mellett a német nyelven tanítást, a német Írásbeli munkákat és gyakorlatokat; továbbá nagyobb mérvben tanittassék a görög nyelv és a tanulók emlékezete a sok könyvnélküli tanultatással ne terheltessék. Végre állami felügyelet alá helyeztetnek a jezsuita iskolák. III. Károly rendeletei valamint az osztrák tartomány főnök utasításai, a német nyelvre vonatkozó intézkedéseket kivéve, melynek helyére a magyar rendek a hazai nyelvet hozhatták volna be, kiterjesztettek az osztrák rendtartományhoz tartozott magyar jezsuita tanintézetekre is. A jezsuita tanrendszer a pécsi gimnáziumban 1776-ig volt érvényben, midőn a Ratio Educationis váltja fel. Második tanrendszer. Mária Terézia királynő volt az első a magyar királyok között, ki az összes közoktatási állapotokat rendezni óhajtotta: e végből 1776-ban Ürményi Józsefet a magyar kanczellária tanügyi előadóját és Trsztyánszky Dániel levéltárnokot uj tanulmányi rendszer kidolgozásával bizta meg. A munkálat 1777-ben »Ratio educationis totiusque rei litterariae per regnum hungariae et provincia cidem adnexas« czimmel megjelent és a magyar oktatásügyet az elemi iskolától az egyetemig felöleli. Ez az egységes nemzeti nevelés első rendszere. E Ratio Educationis-ban megállapított tanrendszer lényegesen különbözik a Ratio Studiorum tanrendszerétől. Felkarolja a reális és praktikus tárgyakat, az értelmi önállóság fejlesztésére paedagogiai és módszertani utasításokkal törekszik; a hazai igényeket is tekintetbe veszi és szaporítja a tantárgyakat. Igy a rendszer közeledik a gimnázium mai eszméje felé. Mivel pedig a tanuló ifjúság egy része nem végezte el a középiskolai tanfolyamot, hanem néhány év múlva a tudományos irányú pályáról lelépve a gimnáziumot elhagyta, e körülményt figyelembe véve, a Ratio szerint a tudományokat ugy kell megszabni, hogy megfeleljenek a tanulók közelebbi és távolabbi czéljainak és ne maradjon egy is ki, mi a jövő hivatás elérésére vezethet. A gimnázium leioszlott 3 alsó vagy grammatical, 2 felső vagyis humanisticai osztályra. A grammatical osztályok tárgyai az 1. osztályban hittan, biblia, latin nyelv, földrajz, természetrajz, mennyiségtan; a II. és III. osztályban ezeken kivül német vagy más hazai nyelv, hazai nyelv és történelem. Rendkívüli tárgyak: görög nyely, mértan, természet és hazai jog elemei. Szépírást csak az első osztályban tanítottak. A humanisticai osztályok tárgyai: és pedig az 1. osztályban: latin class, olvasás a régiségtannal, stylus gyakorlatok, gondolkodásúin, német vagy más hazai nyelv, földrajz, történelem, mennyiségtan, természettan az első félévben,