Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

— 10 — Szepesy fáradhatlan szelleme arra határozta el magát, hogy saját erejével fogja felállítani a felsőbb iskolákat. így 1829-ben a papnevelő intézethez felsőbb engedéllyel két évi bölcseleti tanfolyamot kapcsolt, melybe a papnövendékeken kívül világi hallgatók is felvétettek és egyuttal két uj tanárt, alkalmazott a phi­losophia tanítására, Jónás Józsefei és Schneider Gáspárt; 18151-ben nyilvános­sági jogot is nyert a bölcsészeti tanfolyam. A papnevelő intézet azonban szűknek bizonyult ; uj épület, t. i. a püspöki könyvtár-épület, emeléséhez fogolt a nemeslelkü főpap, a melyben mind az isko­láknak elegendő helyük, mind a tanároknak szabad lakása lenne. Az uj épület 32 ezer p. forint költséggel elkészült. Midőn pedig a buzgó püspök, felsőbb helyről lelszólittatott, hogy az intézetet négy lanévre rendezze és nyilvános hasznalatra alkalmassá tegye, röglön hozzáfogott a kivitelhez. Baranyamegye ekkor bocsátá áruba a paulinusok zárdáját, melyet a kamarától vett meg oly czélból, hogy vármegyeházzá alakítsa, mi azonban pénzhiány miatt nem valósult meg; a püspök 12 ezer p. forinton megvette az épületet és I (i ezer p. frton átalakította, majd 100,000 frt alapitványnyal, melyhez egy 18 ezer p. forinton felszerelt könyvnyomdát is csatolt, megalapilá 1833-ban nemcsak a bölcseleti, hanem a jogi tanfolyamot is. így hozattak be Pécsre a felsőbb iskolák har­madszor. Minőnek tervezte a nagynevű főpap az általa alapított főiskolát, maga írja meg Baranyamegyéhez 1829-ben intézett levelében, melynek 4-ik pontja így szól : »Academ iának ezen főiskolát neveztetni nem szándékozom ; mert ezen intézethez a theologia is fog tartozni, mely az Academia nevezettel nincs egybekötve; az Academiához Tudományos kerületnek neve alatt több oskolák­nak is kell járulni, mellyeket. más Academiáktól kellene elszakasztani; az Academiához uj Igazgató főhivatal kívántatik ; rövideden egy hatodik Acade­miának a Magyar Korona alatt felállítása felette sok nehézségekre talál. Annak okáérj az én szándékom: hogy ezen Főoskola hasonló legyen az Egri Lyceum­hoz, melyben Theologia, Philosophia és Törvények taníttatnak. — nevezete legyen Püspöki Lyceum. — a Püspöknek ügyelése alatt álljon és annak kor­mányától függjön; a többi főoskoláktól csak abban különbözzön, hogy akár erkölcsére, akár tanulásra nézve második classisba esvén a Tanuló ifjú, itt többé sem helye, sem maradása ne legyen.« A tudományt kedvelő püspök a főgimnáziumot vezető cziszterczila rendet is meghívja az általa alapított felsőbb iskola oktatására. Az 1835-iki évi aug. 18-án kelt és ez évi aug. 27-én V. Ferdinánd király által megerősített alapítványi okirat 7-ik pontja szerint a zirczi apát, széküresedés esetén a rend kormányzó perjele, a bölcsészeli és jogi tanfolyam­ban két-két rendtagol nevez ki. t. i. a hitszónokot és hittan tanárát, a magyar és görög nyelv, a statisztika és természetjog tanárát : fizetésüket a Szepessy­alapból nyerik. A czisztercziták 1848-ig bezárólag működtek a püspöki tan­intézetben, mely évben a beállott polilikai zavarok miatt a jogi tanfolyam megszűnt és szünetelt 1868-ig; a bölcsészeti tanfolyam pedig megmaradt 1851-ig, midőn a gimnáziumba olvadt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom