Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

Inczédy Dénes 30 éves tanügyi munkásságának jubileuma, közli Gyikos Péter.

— 95 — Mi, kik szerencsések voltunk vezető karjának, fennkölt szellemének és nemesítő szivének hatását élvezhetni, mi, kik egyházi avagy világi téren egy­aránt már tevőleges s hasznossá lenni törekvő polgárai vagyunk e hazának, s igen sokan gyermekeinkben is élvezzük már főtisztelendőséged bölcs vezetése alatt levő főgimnázium áldásainak megújulását, a mai örömmel várt napon, hálánk és szeretetünk eme nagy ünnepén, lelkünk egész enthuziazmusáva! üdvözöljük Főtisztelendpségedet s nyújtjuk át önnek, felejthetetlen jóltevőnknek ezen emléklapot és a nevét megörökítő ösztöndíjról szóló oklevelet azon forró óhajunk kapcsán, miként: A mindenek jóságos Alkotója főtisztelendőséged nemes életíolyását tegye hosszúvá és zavartalanná érdemei szerint, mert ekként biztos lehet a mélyen tisztelt szerzet, melynek méltó tagja, e város, melynek kimagasló polgára, sőt az egész haza, — hogy szive, lelke áldást osztani meg nem szűnik. Szeretetünk s hálánk szolgáljon gyönyörűségéül ez éleiben : lelkének ju­talmát amúgy is megadja az igazságos £g. Mély tisztelettel maradtunk a főtisztelendő igazgató urnák szeretve tisztelt volt tanárunknak Pécsett, 1895. évi május hó 27-én. Alázatos szolgái : (Aláirások.) Alapító oklevél. Főtisztelendő Inczédy Dénes úr, zircz-cziszterczi rendi áldozár, a pécsi főgimnáziumnak 1865/6-ik tanévtől megszakítás nélkül tanára, 1889. év óta igazgatója, a folyó évben töltendi be 30 éves tanári pályáját. Az édes szülői körnek az életet és felnevelést, az iskola átalakító kezé­nek pedig a szellemi erők és érzelmek helyes irányú kifejlődését köszönhetni; következéskép a szülők után a legtöbb azon férfiak buzgalmából meríthető, kik ismereteik tárházát nem saját javukra, előmenetelükre használják ki, hanem szerény társadalmi állással is megelégedve, egész életüket az ifjúság kiművelő­désének, ekként a közjónak, az édes hazának szentelik! Hogy ezen férfiaknak valóban tiszteletet érdemlő sorában ki volt Inczédy Dénes úr itteni első felléptétől kezdve — összes tanítványainak személyváloga­tás nélkül, -— s mily példaadó buzgalommal, önfeláldozással, igazságszeretete mellett is mily méltányossággal követett el érdekükben minden lehetőt s hogy hasonlóan a magát emésztő szövétnekhez, mily szellemi fényt és termékenyítő meleget árasztott e városon és vidéken szét, — szóval, hogy ő mily kincse a hazai tanügynek, a közművelődésnek ? azt kellőleg vázolni alig, átérezni azon­ban a legmelegebben lehel, mert hisz ő a kötelességtudás, a törhetetlen buz­galom, a fenkölt gondolkozás, szivnemesség, szerénység és önzetlenség egyik igazi példányképe ! A mint tagadhatatlan, hogy a valódi érdemek elismerésére törekvő vágy a sziv és gondolkozás nemességének fokmérője : ép oly természetes, hogy ily tanár, áldozár és polgár 80 éves jubileuma oly közünnepély, melyet a szeretet lángjával megvilágítani, a hála koszorújával feldíszíteni törekszik mindaz, a kiben a nemes iránti érzék él!

Next

/
Oldalképek
Tartalom