Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

a törökök a város uraivá lettek, a templomot lerombolták, köveiből pedig 27.5 m. magas kupoláju mecsetet épitettek. A törökök kiűzése után a jezsuiták a mecsetel »Gyertyaszentelő Boldogasszony« liszteletére templommá alakították. A templom főhajóját a régi mecset képezi, északra építik hozzá a kupolás szentélyt; továbbra a két oldalszárnyat, melynek a keleti fele kápolna, a nyugati pedig sekrestye volt. Uj épités továbbá az oratorium és sírbolt. Végül a minaret helyére tornyot emelnek. A végre fölépült hatalmas kétemeletes collegium (hossza 56.50 m., szélessége 14.35 m.) a város piaczán áll, keletnek néző homlokzatával, mint a tudományok és jó erkölcsök valódi nevelő háza, hol az ifjúság testi és szellemi kifejlesztésén működtek a jezsuiták 1773-ig, midőn a rend eltöröltetett. A rend vagyona tanulmányi alappá tétetett. A jezsuita társaságnak. Pécsett és környékén levő ingó és ingatlan birtokainak értéke, eltöröltetésük idejében 22,987 írtra volt becsülve : a görcsönyi uradalom értéke volt 41,690 Irt, készpénzük 51,500 írt. A tanulmányi alap ezekből kapott 112.068 Irtot. A jezsuita rend feloszlatása után a gimnázium állami hatóság alá kerül; tanárok hiányában az 1773. és a következő iskolai években volt jezsuiták, most már világi papok tanítanak. Két osztályt egy tanár vezet s így a 6 osztály háromra vonatik össze. 1776-ban hagyták el a jezsuiták véglegesen az intézetet, midőn Mária Terézia királynő az egész tanügyet újra szervezi. A királynő tiz tankerületre osztja fel az országot, melynek egyik székhelye Pécs és a gimnáziumot 1776-ban »királyi főgimnázium« czimmel díszíti föl. A főgimnázium pecsétje köralaku »Sigillum Archi Gymnasii Regii Q.-Ecclesiensis« körirattal. A pecsét közepén egy négyszögletű pajzs van, felelte a magyar sz. korona, a pajzs közepén hármas dombból emelkedik az apostoli kettős kereszt, mellette balról M, jobbról T betűkkel. A pajzs baloldalára Minerva ülő alakja, jobb oldalára pedig álló szent alak támaszkodik. A pajzs alatt 1778. évszám látható. Érezteti Mária Terézia királyi kegyét a várossal akként is, hogy 1780-ban szabad királyi várossá emeli. Fia — II. József — pedig Pécset 1785-ben tanügyi és kerületi székhelylyé leszi és a győri akadémiát ide helyezi át. A fejedelmi kegy nagy örömet okozott a városban, mert jól tudta a lakosság, hogy a múzsákkal nemcsak a tudomány, hanem az anyagi jólét is beköltözendő volt falai közé. 1784. aug28-án értesíti a főigazgató az igazgatóságot, hogy a főgimnázium épülete, a Győrből Pécsre átteendő akadémia számára átalakillatik. melynek vezetésére Thaler kamarai építészt le is küldik. Az átköltözködés azonban késik ; az igazgató 1784. szept. 19-én tartott tanári tanácskozmányon jelenti, hogy az akadémia 1786. máj. l-ig Győrött marad. Ez évben csakugyan áthelyeztetvén a főiskola, Pécsnek akadémiája és főgimnáziuma egy épületben, testvériesen helyezkednek el. Az akadémiának napjai azonban muló lartamuak voltak és így a lakósság öröme is szomorúságra fordult, • mert 1802-ben a város, minden kérelme daczára is elveszti akadémiáját, mely Győr város, a vármegye és a káptalan folyamodására ismét visszahelyeztetett előbbi helyére. Az egész megye érzi a