Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1892
A tanintézet állapotrajza - VIII. A tanintézet életének főbb mozzanatairól az 1892—93. isk. évben
— 79 —• 2. Tanári testület. Tanintézetünk kegyura, Vajda Ödön apát úr Őnagysága Sipos Orbán rendes tanárt a selmeczbányai erdészeti akadémiára küldvén, Szalay Gábor r. tanárt az egri főgimnáziumnál alkalmazván, Erdőssy Bódog h. tanárt egyetemi tanulmányainak kiegészítésére Budapestre helyezvén át: tanszékeiket Barbarics Bóbert, volt bajai rendes tanár-, I'rácser Albert és Magdics Gáspár szakvizsgálatot tett cziszt. r. tanárokkal töltötte be. Az ily módon már a mult iskolai év végén szervezett tanárkarban volt 10 cziszt. r. okleveles rendes, 1 világi oki. rajztanár és 4 cziszt. r. szakvizsgálatot tett h. tanár. Miután f. é. május havában Prácser Albert a latin és görög nyelvi, Bittér Illés a latin és német nyelvi, Magdics (íáspár a mennyiségtan és természettani tudomány-szakokból tanári oklevelet nyertek, a folyó iskolai év végén a cziszt. r. okleveles tanárok száma 13-ra emelkedett. Békefi Bemig dr. pedig ez isk. év folyamán a budapesti tudomány-egyetem bölcsészeti kara által az Árpádkori magyar történelemből magántanárrá képesítetett, — a szokásos szóbeli értekezlet (-Colloquium) alóli felmentéssel. A magántanári próbaelőadást f. é. márczius hó 13-án.a budapesti tudomány-egyetemen »az Árpádkori magyar történelem bölcselete« czim alatt, nagyszámú díszes közönség előtt, fényes sikerrel tartotta meg. A képesítést a nagym. vall. és közokl. m. k. Minisztérium f'. é. május 7-én kelt rendelettel erősítette meg, illetőleg hagyta jóvá. A tanárkar tagjai papi és tanári kötelességeik pontos és lelkiismeretes teljesítése mellett, nemcsak mint az intézet kebelében élő egyesületek lelkes vezetői, mint a rendkívüli tantárgyak buzgó tanárai hozták áldozatul szabad perczeikct is a tanuló ifjúság érdekének: hanem mint a helybeli és országos jótékonyczélu, tudományos, közművelődési egyesületek pártoló vagy rendes tagjai emberbaráti, hazafias és polgári feladataiknak is dicséretesen megfeleltek. Néhányan az irodalom terén is működtek. Igy Gyikos Péter »XIII. Leo Pápa élete és működése« czimü értekezését irta meg, melyet, szentséges Atyánk 50 éves püspöki jubileuma alkalmával, a tanintézetünk által rendezett ünnepen nagy hatással szabadon előadott, s mely jelen értesítőnk becsét is emeli. Barbarics Bóberttól, a Magyar Nyelvőrben »A határozatlan és általános alany« czimii értekezés jelent meg. Kzen iskolai év folyamán jelent meg Békefi Bemig dr. nagyszabású jeles müvének: »A zirczi, pilisi, pásztói és sz. gotthárdi cziszt. Apátságok történetének« 613 lapra terjedő II-dik kötete »A Pilisi Apátság története 1541—1814-ig«, mely, miként az 1891-ben megjelent első kötet, a szaktudósok osztatlan elismerésében részesült, és a melyet a budapesti tudomány-egyetem hittani kara a Horváth-féle 300 frtos jutalommal tüntetett ki. Ágh Timót dr. külön füzetben kiadta a pécsi kereskedő ifjak önképző és betegsegélyző egyesületében felolvasott s tetszéssel fogadott »Egy fontos élvezeti szer a kereskedésben és háztartásban« czimü dolgozatát. Továbbá a helybeli lapokban tőle következő czikkek jelentek meg: »Kicsinyekről a Nagyoknak« : »Még egy szó a délelőtti oktatás tárgyában«; »A mai társadalom«; »Az uj artézi kútról« s mint »Az orvosok és természetvizsgálók« helyi bizottságának, titkára ismertette »Az orvos és természetvizsgálók vándorgyűlésének czélját.«