Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1892

XIII. Gyikos Péter: Leo élete és működése

— 6 —• Xtll Leo, családnéven Pecci .Joachim Vincze szül. 1810. márcz. 2-án Oirpinétóban. Atyja a franczia uralom alatt kormány-biztos és ezredes, igyekezett a háború által előidézett nyomort enyhíteni, — vele működött fáradozott jámbor neje, a szegények gyámolitója Boldog házasságukat Isten hét gyermekkel áldotta meg; sz. Atyánk volt a hatodik. — E tekintélyes család fiának gyermek és ifjú kora a legkitartóbb munka közt folyt le. A családi körben szivébe csepegtetett mélyen gyökerező vallásosság, az iskolában szerzett ismeretek bősége — az alap,, melyen világtörténelmünk ezen nagysága kifejlődött. Első volt mindig a vallás áhitat gyakorlataiban, első a szorgalomban és tudásban. Mint a középiskolák tanulója nagy feltűnést keltett ily czimii latin értekezésével »A ker. Róma összehasonlítva a pogánynyal«, -— még nagyobbat classicus latin verseivel; de kitűnt a tudomány többi ágaiban is, — s phisikai, mathematikai és philosophiai értekezéseivel rendesen Ő nyerte el az első jutalmat. — Már ekkor aránylag kifejlett jellem-szilárdsága, éles esze, előadási könyedsége, eszmegazdagsága és bő ismerete s ezek mellett szerénysége által ép ugy társai, mint elöljárói szeretetét és becsülését kiérdemelte, s igy őt érte azon kitüntetés, hogy XII. Leót az ifjúság nevében ékes latin beszéddel üdvözölhette. Középiskoláit bevégezvén, lelke a magasabb tudományok forrásához sietett, — egy külön utat választott, mely ellenkezik a világ útjával, — és esztendőkön át elzárta magát a tudomány és isteni félelem falai közé, hogy erénye érintetlen maradjon, hogy minden perczét önmaga művelésére fordítsa. 1832-ben hittudor lett; de ezzel sem elégedett meg, — a kincset, melyet Isten tehetségeiben adott, mint nemes érczet, melyet a föld mélye rejt, igyekezett fáradsággal napfényre hozni, fejleszteni minden irányban, — nem tudván, hogy az élet mily czélokra fogja fölhasználni. — Belépett a nemesek egyházi akadémiájába, honnan a szentszék nuntiusai, diplomatiai küldöttei és a pápai tartományok kormányzói kerültek ki, s itt a polgári s egyházi jogból tűzte fejére a doctori babért 1837-ben. mely évben XVI. Gergely házi praelátusává nevezte ki és decz. 31-én áldozó pappá szenteltette föl. Óhaja volt Rómában maradni az egyház-kormányzat szolgálatában, — de Heneventben tetterős, kiváló kormányzói képességgel biró delegátusra volt szükség. Három év alatt a titkos társulatok és vakmerő rablóktól ellepett tartományban visszaállította a rendet és biztonságot. Tapintat, bölcseség. erély és szigor jellemzik e ténykedésében. — 1811-ben már uj nehézségek leküzdését bízta rá a pápa Perugiában, hol a titkos társulatok rajongtak »az ifjú Olaszországért« és szőtték áruló terveiket a pápa világi hatalmának megdöntésére. És ő megfelelt a hozzákötött várakozásnak. — Isten megadta neki az orvos szerető szivét és kezeinek biztosságát, hogy, ha fájdalmasan is, de elvégezve a műtétet, hálát arasson a beteg lelkében. 1843-ban nevezi ki a pápa belga nuntiussá és febr. 1 ÍJ-én damiatai érsekké szentelteti föl. Ez azon nap, melynek 50 éves fordulatát ünnepeljük. — Fiatalon, alig 33 éves korában nagy és fényes érdemei jutalmául kapta e kitüntetést. — Különben is oly állásra küldeteti, hol a külső díszre és méltóságra is szükség volt; mint követ a belga udvarnál a pápát képviselte s oly nehéz viszonyok voltak ott is, hogy ugy látszott, csak az ő kipróbált tapintatossága,