Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1892

XIII. Gyikos Péter: Leo élete és működése

— 18 —• Nem fejezhetem be beszédemet, kedves ifjak, hogy felétek ne forduljak s ne buzdítsalak, hogy hű fiai legyetek sz. Atyánknak, ki általam ezeket köti szivetekre : Ragaszkodjatok szivetek, lelketek legszentebb kincséhez, — hitetekhez; ne engedjétek magatokat eltántorittatni sem a hitetlenség üres beszédei, sem a közöny szeretet-hűtő példái által; ne legyetek könnyelműek, ingatagok, mint a nádszál. — De necsak higyetek, hanem hitetek szerint éljetek és cselekedjetek is, — szóval legyetek igazán vallásosak, mely vallásosság a földet égbe emeli, minden érzelmet megnemesít s a jócselekedeteknek bizonyos isteni kenetet kölcsönöz! — Igyekezzetek hiven, hervadhatatlanul megőrizni a jó lelkiismeret virágát, öntözzétek naponkint a jócselekedetek vizével s ne engedjétek — ne engedjétek ! hogy a bűn utálatos térge rágódjék rajta, •— de ha mégis rágódik, hallgassatok lelkiismeretetek szavára, — beismervén a veszélyt, javuljatok meg ! Ha majd egykoron az életben lángszivvel, égő szeretettel közeledtek az emberekhez, — ha eszményképeket alkottok magatoknak a jóról, szépről, igazról és dicsőről, ezek szerint kívánván élni, — és a világ közönye, önzése, bűnei miatt eszményképeitek, mint szárnyszegett madarak visszahullnak kebleitekbe, — azért ne csüggedjetek, a hitet, reményt és szeretetet el ne veszítsétek, — küzdjetek, izzadjatok a jónak, szépnek és igaznak megvalósításán, — fáradjatok a köz-boldogság eszményképeért, de mindig az égre vetett szemekkel! Ezeket mondja nektek, ezeket köti szivetekre kedves Ifjak, sz. Atyánk, XIII. Leo »lux de luce« az égből szállott fény, mely világít, melegít, ápol és kalauzol itt és a boldogabb hazába vezet; ki nagy mint ember, nagy mint pap, nagy mint államférfiú. A világ ugyan azt tartja nagynak, ki ember-gyilkos csatákat vezérel, ki nemzeteket öl ki, vagy a szolgaság rab-igájába hajt, ki a modern tudás fényében ragyog. Mi nem irigyeljük azon nagyságot, melynek babérain embervér szárad, nem irigyeljük a Herostratusokat, kik világcsodákat tesznek romokká, nem irigyeljük azon tudós fényt, mely, mint a futócsíllag, a feledékenység éjjelébe vész, vagy mint lidércz-fény a rothadás, az enyészet országába csal: mi azt tartjuk Nagynak, kinek nagy szeretete van és szeretetének jótékony, boldogító melegét az egész emberiséggel érezteti. Üdv neked, sz. Atyánk! a messze távolból is, hű gyermekeid részéről jubileumod alkalmával. Üdv neked! ki az igaz egyház hajóját oly önföláldozás-, bölcseség- és bátorsággal kormányzod, és az igaz hit fáklyáját, hogy világítson borús életünkön át a boldogság székhelyéig, lobogtatod. A legforróbb gyermeki szeretet érzelmeivel és hangján imádkozzuk az egész emberiségre kiható szeretetedért: Tartsd meg, Isten! sz. Atyánkat, Krisztusnak helytartóját! Füssy Tamás : XIII. Leo Pápa élete. Bpest. 1887._ — Dr. Prohászka Ottokár: XIII. Leo Pápának beszédei és levelei. Bpest. 1891. után.