Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1891

A tanintézet állapotrajza - VIII. A tanintézet életének főbb mozzanatai az 1891—92. tanévben

VIII. A TANINTÉZET ÉLETÉNEK FŐBB MOZZANATAI AZ 1891-2 ISKOLAI ÉVBEN. 1 A tanári testület. Nagyságos és főtisztelendő Vajda Ödön, a magyarországi cziszterczi rend apátja és tanintézetünk kegyura, a mult iskolai év végén a tanári-kar két kitűnő és szeretett tagját, Mészáros Ámánd és Moóri Rikárd r. tanár urakat saját kérelmükre a lelkészi pályára helyezvén ál, tanszékeikre Sipos Orbán a történelemből és földrajzból képesített rendes tanárt és Károly Ignácz a latin és görög nyelvből szakvizsgálatot tett h. tanárt kegyeskedett kinevezni, s igy az igazgatónak módjában állott, hogy a tanári kar tagjainak jövő évi munkakörét már a nagy szünet előtt kitűzhette. Az ily módon szervezett tanári karban az iskolai év elején volt a cziszterczi rendből 10 oki. rendes-, 8 szakvizsgálatot és 1 alapvizsgálatot tett h. tanár és 1 világi oki. rajztanár. Miután Szalay Gábor cziszt. r. áldozópap 1892. május hóban a paedagogiai vizsgálatot sikerrel kiállotta, az iskolai év végére az oki. rendes tanárok száma 11-re emelkedett; Mőcs Szaniszlő cziszt. r. áld. pedig f. évi januárius hóban a magyar nyelv és irodalmi szakból doctori czimet nyert. A tanári kar tagjai papi és tanári kötelességeiknek lelkiismeretes és buzgó teljesítése mellett, polgári és hazafias feladataiknak is, mint bizottsági, választmányi tagok, mint tudományos, vagy jótékonyczélü egyesületek pártfogó vagy rendes tagjai dicséretesen megfeleltek. Ezen kivül líékefi Rémig dr. és Ágh Timőt dr. pedig a tudományos irodalom terén is serénykedtek. Ugyanis Rékefi Rémig dr. a mult iskolai évben kiadott »A Pilisi Apátság története« czimü nagy müvének II. kötetéhez gyűjtötte, rendezte és részben fel is dolgozta az anyagot; továbbá a tanintézetünk által Széchenyi István gróf születésének 100-ik és I. Ferenez József apostoli magyar király megkoronázásának 25-ik évfordulója alkalmával 1891. szept. 21. és 1892. jun. 7-én rendezett emlék-ünnepeken »Széchenyi István gróf a magyar nemzet regenerátora« és »A szent korona nemzetünk történetében« czimü szabadon előadott értekezéseivel emelte ezen ünnepségek fényét és becsét. Ezen két értekezés ez évi Értesítőnk élén nyomtatásban is megjelenik, hogy tanuló ifjaink és a nagy közönség lelkében annál maradandóbb nyomot hagyjanak és a bennök foglalt nemes eszmék és tanulságok hatása annál gyümölcsözőbbé lehessen. Végül a Pécsett rendezeti irodalmi és művészeti estélyek egyikét »Mária Terézia. Magyarország királynője« czimű, szintén szabadon előadott értekezésével tette élvezetesebbé. Ezen értekezés a »Négy Vasárnap« czimü emlékfüzetben jelent meg. — Ágh Timót dr. nemcsak az említett »iródalmi és művészeti estélyek« rendezésében vett tevékeny részt, hanem »Valami a természetből« czimű fölolvasást is tartott, mely szintén a »Négy Vasárnap« 6