Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1890

Dr. Ágh Timót: A pécsi artézi kút.

— 25 — Néhány példány a meghatározásra teljesen alkalmas. A szélek töredezettek. A közép és az oldalt jól kifejlődött 2 fog jól szemlélhető. A saroktól a szélek felé 24 szabályos ivszerü kiemelkedés borda húzódik, a közti barázdák egyenes lefutásnak. Ez kelet Európa pontusi rétegeiben nagy változatosságban fordul elő. < lasteropodák és apró Cardiumok töredékes kőmagvai szintén igen gyakoriak, de rossz megtartási állapotban, (lasteropodák, többnyire Cerithiumok házaitól eredő üregeket többet láttam. A szarmata emelet l'écs környékén a felszinen igen alá rendelt szereppel bir. Pécs városa nyugati környékén sehol, Pécs városa nyugati oldalán egyetlen helyről ismeretes: azon útról, mely az Arpád-ütczából kis Skokóba vezet. Ezen szarmata réteg laza homok kő mészben dús kötő szerrel.*) A város éjszaki, keleti és éjszak keleti részében, illetve környékén már nagyobb mérvben jut ezen emelet felszínre nagyobb részt Pontusi és Lősz rétegekből emelkedve ki. Ezen szarmata rétegek csapása déli, nyugati, délnyugati. Röviden a kút felé csapnak. A város ezen keleti, éjszaki és éjszakkeleti részében lelszinre jutó szarmata pontok folytatása a kútban feltárt rétegnek. Ezen felszíni szarmati rétegek is mind kemény mészkövek, melyeket némely helyen mint kemény szarmata mészkövet törnek is.**) A pécsi szarmata rétegeket általában főleg mészkövek alkotják; feljebb éjszakkeletre változik e réteg petrographiailag, a mennyiben már a márga rétegek is nagyobb mérvben kezdenek fellépni.***) A rríediterríán emelet. 97-48 méter mélységben a rétegek ismét változnak. A többé-kevésbbé egyöntetű mészrétegeket agyag (homokkal), köves agyag, köves agyag (homokkal), zöldes homok (kavicscsal), durva szürke homok, homok, kavics, zöldes homokos márga, szürke agyag durva homokkal s apróbb kavicscsal, vörös (gránit) kavics kékes homokkővel váltja fel. A homok, agyag, márga, kavics lassan mennek egymásba át, mig a 100-40 érvényre jutott kavicsréteg tetemes vastagságot ér el. (40-04 mJ.) A homok kissé kavicsos, néha conglomeratos s mészszel átszőtt, a mi a kövületek héjától eredhet. A meghatározható kövületek alapján, de a Röckh által ismertetett felszíni mediterrán rétegeknek leírása alapján is, ezen réteg-sorozatot mediterránrétegnek tartom. A felsőbb rétegek mediterrán korára következtethetünk kövületeiből. 97-48 m] mélységnél egyébb nagyszámú kagylótöredékek mellett 2 Ostrea species került felszínre. Meghatározhatók ugyan nem voltak, de combinative valamely nagyobb faj töredékei. *) Böckh: Pécs város és környékének földtani és vizi viszonyai. 2(X). lap. **) U. ott. ***) U. ott. 208. lap.