Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1890

Dr. Ágh Timót: A pécsi artézi kút.

III. Az artézi kutak elmélete. A föld mélyébe hatolni, nem uj gondolat. A legrégibb időktől e mai napig élt az emberek szivében a meggyőződés, hogy amint a föld külső felületén, ugy a föld mélyében, bensejében egész tárháza van azon anyagoknak, melyek az emberre nézve hasznosak. Ezeknek felkutatása czéljából a föld belsejébe látjuk vagy személyesen, vagy tökéletes eszközeivel leszállni az embert; átfúrja erejével arányban, lehető mélységben a föld kérgét, vizsgálja a feltárt anyagokat s igyekszik azokat hasznára fordítani. Ez lehetett a fúrás egyik kezdő oka. Ezen czélból fúrásokat ma is végeznek. Sokkal fontosabb oka volt gyakorlati szempontból a fúrásoknak a viz nyerése. Hogy az ember tiszta vízhez juthasson, az egyike a legfontosabb napi kérdéseknek mondja Schmidt Edward. *) S valóban a viznek kellő mennyiségben való beszerzése, tisztán tartása, a beszenynyezett viz kitisztítása a mindennapi élet gondjaihoz tartozik. Ott, hol a természetes források a kellő mennyiségű jó vizet szolgáltatni nem tudják, a föld mélyében kell azt felkutatni. Városunk víz dolgában szerencsésnek mondható. Földrajzi fekvése-, talaja-, képződése- és alakulásánál fogva a természetes források egész sorozatát birja, a melyeknek helyesen combinált összekötése mellett a talajvíznek mesterséges felszínre hozása teljesen mellőzhető. A természetes források nyújtotta vízmennyiség a legfokozottabb igényeket is kielégitendi. De a város dél-nyugati felében levő sertés-hizlaló nagy mérvű vízfogyasztása már szükségessé tette a talajvíznek felszínre hozását, a mi artézi kut túrása által teljesen sikerült is. Az emiitett czélból történt mélyítéseket általában kutaknak mondjuk. De különbséget kell tennünk a kut és artézi kut között. A kut forrásvíznek összegyűjtésére szánt mesterségesen készített tireg a földben, melyből a vizet merítik, vagy szívó segélyével felszivatják, vagy pedig csővezeték által elvezetik. Az artézi kut a közönséges kutaktól lényegében különbözik, a mennyiben az inkább a felszíni források vizének gyülőhelyét képezi, míg az artézi-kul a mélyebb fekvésű forrásokat tárja fel, melyek eredete távolabb vidékeken keresendő. *) Schmidt Edward: A tápszerek. 246. lap.