Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1888

általános leírása s többi országainak ismertetése föld-, természet- és néprajzi szempontból. II. oszt. lletenkint 4 óra. Visontay-Borbás „Egyetemes földirat.Cherven „Iskolai Atlasz". Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália, valamint az ezekhez tartozó szigeteknek természeti viszonyai és országai. A lakosok nemzetisége, vallása és foglalkozása. Felfedezések és gyarmatosítások. III. oszt. Hetenkint 2 óra. Dr. Schmidt Ágoston „Fizikai földrajz." Fizikai alapfogalmak: a nehézségerő ós hatásai általán és különösen a szilárd, cseppfolyós és légnemű testeken; a hőnek, fénynek, magnességnek és elektromosságnak legfőbb tüneményei. A Föld alakja, nagysága, ábrázolása, saját tengelye és a Nap körül való mozgásai s ezekből folyó tünemények ; a Hold fényváltozásai, a Hold- és Napfogyatkozás ; időmérés, naptárak. A Föld szárazának és vizeinek leirása; a levegőben mutatkozó tünemények — Meteorologia — ; a Föld belseje; tűzhányók, földrengés. Természetrajz. IV. oszt. Hetenkint 3 óra. Dr. Roth Samu az ásvány-, kőzet- és földtan alapvonalai." Chémiai előismeretek: a levegő és viz összetétele; vegyület, keverék; a kén és foszfor s mindegyiknek égésterméke ; szén, szénsav, erjedés; fehérjenemüek, szénhydrátok. Clór. A fontosabb szervetlen és szerves savak. Könnyű és nehéz fémek ; aljak, sók ; salétrom-, szén- és kénsavas sók ; borax. Szappan, üveg és porcellán. Az elemek chémiai értéke; a vegyületek elemeinek százalékos kiszámítása. Ásványtan: az ásványok tulajdonságai és alakja ; kristályok, kristálytani rendszerek ; lángkisérletek. Az ásványok rendszeres leirása: termés elemek, sulfidok, oxydok, haloidsók, oxysók, hydrocarbon vegyületek. Kőzettan: a közetek felosztása : gránitos-, porfyros-, bazaltos-, palás- és törmelék kőzetek; a közetek szerkezete (Geotectonika/ F ö 1 d t an : jelenkor; a viz és hő hatása; amorf kőzetek képződéze; földrengések; emelkedé sek, sülyedések; a történelem előtti ember a jelenkorban ; negyedkor, harmadkor, másod és első kor, őslény nélküli képlet. V. oszt. Hetenkint 2 óra. Dr. Roth Samu „A növénytan alapvonalai." — Tizenhat növény részletes leirása, u. m. : a vadrepce vagy mezei mustár; az ördög cérna, vagy sem fű, sem fa; a szagos rezeda; a vadrózsa ; a vadgeszte nyefa ; a fecskefü, vagy gédirc; a földi eper, szamóca; a fehér holt csalán; a bab, vagy paszulj ; a pettyes, vagy büdös bürök; a nagy utilapu, vagy utiftt; a tök; a gyermekláncfű vagy pitypáng; a tüskés bogács; az őszi kikerics és a napraforgó. A növénytan története Linnéig; Linné rendszere. A nagyitóval való vizsgálat. A virágtalan növények : moszatok, gombák (zuzmók), mohok és edényes virágtalanok megismertetése. A virágos növények: nyitvatermők, egy- és kétszikűek ismertetése. Szövettan : a sejt, a szövetek, edények ós edény-nyalábok. Alaktan: gyökér-, szár , levélképletek: virágzat, termés, vagy gyümölcs s a mag; hajszálképletek. Élettan: a növény testének chémiai összetétele, a táplálékok felvétele s feldolgozása; a nedvek áramlása; a növények lélekzése, növekedése és szaporodása. Rendszertan: a növényország felosztása. A növények geográfiái elterjedése, növényövök s régiók.