Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1887

X \ — 70 — halála és temetése. A fehér ló regéje. A magyar korona. A korona és kard. Szent László. — Betanultattak és szavaitattak a következő versek: A holló és róka (Czuczor G.). A méh és galamb (Kis J.). Viz, szél és becsület (Ráday G.). A bölcs (Verseghy). A gyermek és diófa (Kis J.). Az anya és gyermeke (Jámbor P.), Isten hozzád (Bajza). A gyermek álmai (Vahot S.). Anyai kincs (Jámbor P.). A tintás üveg (Petőfy S.). Az apostol (Garay). Szózat (Vörösmarty). — Az iskolai Írásbeli dolgozatok száma 16, melyek a helyesírás elsajátítására, a mondat- és beszédrészek elemzésére szolgáltak. II. oszt. Hetenkint 5 óra. Ihász-Barbarics „Nyelvtan." Tomor-Várady „Olvasókönyv." — Az alaktan átismétlése után tárgyaltatott a mondattanból: a mondat; ennek részei; a mondat különböző nemei. A mondatrövidités. Körmondat. Az írás- és segédjelek használatának szabályai. Az olvasókönyv darabjainak legnagyobb része olvastatott, s tartalmát szabadon elmondták a tanulók. Alak- s mondattanilag elemeztettek: A gonosz mostoha. — Az első nap az iskolában. — A hangyákról. — Az emberevő cápa — Nápoly. — A sz. bernardhegyi kolostor és ebei. — Nagy Lajos mint életmentő. — A mohácsi vésznap. — A perzsák erkölcsei. — Az athenaei dögvész. — Numa Pompilius. — Elemzés után be is tanulták a következő verses darabokat: Kont. — Rozgonyiné. — Hunyadi. — Szilágyi Erzsébet. — Hunyadi László. — Ilymnus. — Hamis tanu. — Corjolán. — Iskolai irásb. gyakorlatok száma 17. Ezeknek tárgya a helyesírás, központozás s a szó- és mondattani szabályok begyakorlása. III. oszt. Hetenkint 3 óra. Ihász Gábor „Magyar Nyelvtan," TomorVáradi „Olvasókönyv." A hang-, szó- és mondattan ismétlése és rendszeres összefoglalása, — A polgári ügyiratok. — Összefüggő történeti olvasmány: A tatárjárás. — Pericles és kora. — Egyéb olvasmányok: Aphorismák. — A farkasról és daruról. — A hasok és egyéb tagokról (Pesti Gábor). — Szeresd a hazát (Kölcsey F.) — Gondolatok (Eötvös J. b.). — Szavalásra szolgáltak: Mohács (Eötvös ,1.). — Rákosi szántó a török alatt (Kisfaludy K.). — Hymnus (Kölcsey F.). •— Pipás kántor (Tompa M.). — A betlehemi pásztorfiu (Tarkányi B.). — Hazámban (Petőfi S.). — Nyalka huszár (Arany J.). — A rab gólya (Arany). — Arszlán pasa, — Az írásbeli dolgozatok száma 16 volt; ezek tárgyát részint a tanult nyelvtani szabályok alkalmazása képezte, részint az olvasmányok tartalmának önálló leírása és polgári ügyiratok írása. IY. oszt, Hetenkint 4 óra. Verbőczy István, Költészettan; TomorVárady, Olvasókönyv. A mértékes és hangsúlyos verselés tüzetesen, a köztök levő különbség. A költői és prózai irály sajátságai és kellékei. A köttői irály fajai, a költői előadás alakjai. Az elbeszélő költeményekről és azok kellékeiről. Elemeztettek : Toldi (Arany). András és Béla (Vörösmarty). Az elhagyott anya (Vörösmarty). Közelítő tél (Berzsenyi). A bajnok nője (Bajza). Egy anya keserve (Bajza). György úr halálakor (Vaehott S.). Mohácsi dal (Kisfaludy K.). A ledőlt diófához (Baróti. Szabó I).). Az írásbeli dolgozatok száma 15; a dolgozatok szoros összefüggésben voltak a tanitás anyagával s ennek begyakorlására szolgáltak. V. oszt. Hetenkint 3 óra. — Dr. Koltai Virgil „Szerkezet- és verstana." — Greguss-Beöthy „Magyar balladák." — l.A szerkezettanból a feltalálás (inventio), az elrendezés (dispositio) és az előadás általános formái, a következő ol-