Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1886

képtelenségei is előmozdítják korunk ferde irányát; a lelkiismeretlen számítás az emberek gyengéire van alapítva. Egyszerűség és megelégedés, bensőség és tartalmasság, kegyeletes ragazkodás az erényhez és erényesekhez csak szórványos tünetek. Üdülés és javulás lassan beálló eredmények a remények világából. A legújabb kor oly rohamosan halad, mint a mily gyors léptekkel közeledett. Az uj fogalmak tömege átalakító hatással volt a tudományra és a gondolkodásra. Nem csoda, ha a lélek nem képes azokat feldolgozni, megemészteni. Mily egyszerűséget látunk a népéletben csak 50 évvel ezelőtt, mily luxust és túlzást mindenben ma ! A kutatásra nagy horderejű fülfödözések következtek, és még mindig a tudás uj vívmányaival találkozunk minden oldalról! A társadalmi viszonyok rövid idő alatt megváltoztak. Száz évvel ezelőtt még személyrabság, kin- és vérpad, ma egyenlő jog és kötelesség mindnyájának. Ugy vagyunk, mint a hirtelen meggazdagodott ember, ki nem találja helyét uj életviszonyai közt. Nem ismeri a megelégedés csendes boldogságát, nem a fáradságosan szerzett vagyon örömét, elfelejti Istentől való függését. A földiek után való vágy ördögi hatalommal vesz rajta erőt, bilincsekben tartja gondolatkörét, s varázskörében megigézve tartja érzelmeit. Jó idő telik el, míg a vakságában sinlődőnek szeme megszokja ugy tekinteni az életet, mint valóban van, mig az élet hiábavalóságainak közepette szilárd és állandó alapot talál. A tudományok beláthatlan sokasága, magasabb igények^ melyeket a létérti küzdelem állít föl minden hivatáskör elé, a kultúrélet különböző iránya és felfogása elrabolták nyugalmunkat, s nem engedik felismernünk igazi boldogságunkat. Az élet hullámaival küzdve, nem érünk rá föltekinteni a csillagokhoz ; világitó fényük intéseit nem értjük. Elavult nézetek és neofobia uralkodnak rajtunk. A lényeges és lényegtelen, az igaz és igaztalan, a jó és rosz, a szép és rút megfontolására, mérlegelésére nincs időnk. Az igazság szabadokká tesz bennünket; a szellem életet ad. Az eszményi törekvések megnemesitik az érzékieket. Mindenki tudja, hogy életünk mily rövid, hogy örömeink és javaink mulandók, és mégis mily sokan vannak, kik csupa anyagi gondok ós fáradalmaktól nem érnek rá a lélek boldogító örömeit élvezni, kik a szellemieket az anyagiaknál kevesebbre becsülik, azokat háttérbe helyezik vagy róluk sejtelemmel sem birnak. Valóságos állati élet. Szellemi törekvéseink mutatják erkölcsi erőnket és az élet mélyebb felfogására valianak. Első feladatunk tehát a szellemet a test bilincseiből kiszabaditani. A zseniális embereket jellemzi az emberi szellem és az igazság országának mólyen beható ismerete. Az eszményi emberiség, mint minden emberfejlődés tetőpontja, még iiontávolságra van tőlünk, de azért az összes emberiséget átható isteni szellemnek nem szabad kihalnia; a tanulatlan embernek is benső élettel is kell birnia, eszményi célok megvalósítására kell törekednie. Az andalító öröm, melyet mindenki érez, midőn a természet szépségét szemléli; az őszinte részvét felebarátunk jó és rosz sorsában ; az önzetlen készség, melylyel segíteni kívánunk mások bajain ; az igazságosság érzelme, mely megnyilatkozik ellenségünk érdemeinek elismerésében, vagy jó barátunk hibáinak feddésében ; teljesítendő köte-