Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1886

- 5 -érzelmek kelnek a komolyan gondolkodó emberben, midőn kiveszni látja a magasabb eszmék- és minden szelleminek tiszteletét; midőn a jog és igazságosság szentsége kihal, a kedélyi élet kialszik; az erkölcsi komolyság, a jelleniszilárdság, a lelki derékség eltűnnek, helyettük csak külső szint, üres szólamokat talál mindenütt; midőn kivesz az érzék a szép és jó iránt, melyeknek megvalósítására kellene törekednünk? Minden irányban materialisztikus fölfogás, mely mindent atomokra akar fölelemezni s még az érzelmek alapját is a molekulák esetleges találkozásában véli föllelhetni; az embert mintegy predesztinálja a jóra vagy roszra és az erkölcsi világrendet utópiánál egyébbnek nem tartja! Felületesség és lelki szegénység, számitó alkalmazkodás, mely készségesen föláldozza egyéni meggyőződését, csúnya önzés és erkölcsi akarat hiánya eredményei az ily fölfogásnak és akadályai a magasabb, a szellemi törekvéseknek. Gyakorlati dolgokban nem hiányzik az óleselmüség és találékonyság; de megbénult a lelki erőj mely csendes óráinkban fölemel a földön túl és legalább egy sejtelmes pillantást enged vetnünk a csillagok felé, a tisztán szellemiek országába, mely földi életünk mélyebb fölfogására és magasabb rendeltetésünk megismerésére, hogy ugy mondjam, életünk megszentelésére, vezetne. Tévedne azonban, ki azt hinné, hogy a tudományos materializmus egyedüli és kizárólagos oka a népszellem ilyetén elfajulásának; más tényezők is közreműködnek ebben. Mind az, ami a rendes szellemi fejlődésnek útjában áll, mint pl. annak természetellenes elnyomása, a természetes gondolkodásnak lebilincselése, sőt magának a pedágogiának némely erőszakos elvei is közremttköd hetnek ily állapotok létrehozásában. Magának a szellemnek lényegében rejlik, hogy Istenre és halhatatlanságra gondoljon. Ennélfogva a tanulatlan embernek is lehet eszményi iránya és elég péhla mutatja, hogy a legmagasabb fokban követi is ezen irányt. Rendeltetése az emberiségnek, hogy nevelés és oktatás által tudatosan érje cl célját. A tudatos és tervszerű behatás az emberi szellemre isteni eredetű, isteni eredetű teremtetése és rendeltetése is. Az anyagi élet föltételcinek szabatos ismerete, a minket környező világban megnyilatkozó szabályszerűség kipuhatolása egyedül — szellemi miveltségünknek sem alapját, sem célját nem képezheti, mert a lélek föladata a földöntúli magasabb életre képességet szerezni. Ebben fekszik alapja a tulajdonképeni erkölcsi képzésnek. A szellemi élet gondozásával ugy vagyunk, mint testi életünk ápolásával; akkor nézünk orvos után, mikor a baj már immi nens. Ma elég élénk mozgalom indult meg, mely a kor bajainak és hibáinak felismerésére irányul és javitása után lát, államférfiak, népképviselők, polgárok papok és jogtudósok, szóval mindenki, kinek szive helyén van, mindig szélesebb körben törekszik e beteges állapotot megváltoztatni. Gyakran azt tartjuk oknak, a mi csak kórjegye a betegségnek, s azt hiszszük, hogy házi orvossággal segíthetünk a bajon, pedig gyökeres irtásra, a kóranyag eltávolítására volna szükség. A bajok forrását rendszerint nem a magunk, hanem mások körében keressük és véljük föltalálni; persze könyebben meglátjuk mások szemében a szálkát mint magunkéban a gerendát; pedig megtisztulna az egész város, ha mindenki a maga kapuja előtt söpörne.